A fehérjéről gyakran hallhatjuk, hogy az egyik legalapvetőbb tápanyagunk, amelyre elengedhetetlenül szükségünk van ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően működjön. De ahogyan a zsírokból és a szénhidrátforrásokból sem mindegyik hat ugyanúgy a szervezetünkre, úgy azt is érdemes meggondolnunk, pontosan hogyan alakítjuk a fehérjebevitelünket.
A fehérjebevitelünk erősen összefügg a bélrendszerünk egészségével
Ahhoz, hogy a bélrendszerünk egészségesen működjön, bizonyos mennyiségű fehérjére feltétlenül szüksége van. A Current Protein & Peptide Science egy tanulmánya egyenesen arra világít rá, hogy a bélben található mikrobák részt vesznek az étkezéseink által bevitt fehérjék emésztésében, felszívódásában, anyagcseréjében és átalakulási folyamatában is. Vagyis a szervezetünkbe bevitt fehérjék és a bélrendszerünk között erős összefüggés van. Így pedig az, hogy pontosan milyen fehérjéket fogyasztunk, az egészségünkre is jelentősen kihathat.
Minden bevitt fehérje jótékonyan hat a bélrendszerünkre?
Az említett tanulmány szerint a bélben található mikrobák összetételében, szerkezetében és működésében is fontos szerepet tölt be az általunk bevitt fehérjék forrása. Lucy Kerrison dietetikus pedig azt is hangsúlyozza, hogy bizonyos típusú fehérjék jobbak lehetnek számunkra, mint mások. Hogy pontosan ez a mi esetünkben hogyan alakul, az a személyes adottságainktól és céljainktól is függhet.
Tudjuk például, hogy az L-glutamin nevű aminosavat a bélsejtjeink hasznosítani tudják, fontos a sejtregenerációhoz és egyfajta fontos gátként is funkcionál a testünkben. Így ha olyan fehérjeforrásokat eszünk, amiben L-glutamin is van (ilyen például a túró, a húsok, a szója és a tojás is), akkor azzal kedvezhetünk az egészségünknek. Néhány magas fehérjetartalmú élelmiszer pedig jó prebiotikumforrás is, aminek köszönhetően extra támogatást jelenthetnek a szervezetünk számára. Olajos halakat, például lazacot, szardíniát vagy makrélát nagyszerű ötlet lehet fogyasztanod. Ha pedig növényi fehérjeforrásról van szó, akkor a csicseriborsó, a lencse és a vajbab is ideális választás lehet.
Vigyázzunk az adalékanyagokkal!
Lucy Kerriston dietetikus arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a fehérje általában könnyen emészthetőnek tekinthető, de ha olyan fehérjeforrásokat is fogyasztunk, amelyek adalékanyagokat tartalmaznak, akkor már egyáltalán nem olyan biztosak a kedvező hatások. Igaz lehet ez például a mesterséges édesítőszereket tartalmazó fehérjeporokra. Ezek nehezebben emészthetőek, ezáltal pedig kedvezőtlenül hathatnak azokra, akiknek érzékeny a bélrendszerük.
Egyes élelmiszerek alapvetően is nehezebben emészthetőek
Vannak olyan élelmiszerek is, amelyek bár abszolút egészségesnek mondhatóak, mégis nehezebben emészthetőek a szervezetünk számára a bennük található galakto-oligoszacharidok miatt. Ilyen például a kesudió, a pisztácia vagy a hüvelyesek. Illetve vannak, akiknek a hús emésztése is tovább tarthat, főleg, ha túl nagy mennyiségben fogyasztják. Ettől persze még értékes tápanyagok forrásai, de amikor eszünk belőlük, a mértékletességre és a fogyasztásuk melletti bőséges vízfogyasztásra is különösen érdemes figyelnünk.
Amire még figyelj
A legtöbben ugyan nem érzékeljük, hogy a fehérjebevitelünk szorosan összefügg az emésztőrendszerünk működésével és egészségével. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes fokozottan ügyelnünk a fehérjebevitelünkre.
Hogy pontosan mennyi fehérjére van szükségünk naponta, az sok tényezőtől függhet, de jó alapszabály lehet, ha minden étkezésed alkalmával fogyasztasz valamilyen magas fehérjetartalmú ételt vagy italt.
Az emésztőrendszered egészségének megőrzése érdekében továbbá az is fontos, hogy megfelelő legyen a napi rostbeviteled (felnőttek esetében ez nagyjából napi 30 gramm rostot jelent). Ha ez eddig nem volt igaz, akkor fokozatosan kezdj el több rostot fogyasztani. Közben igyál sok vizet, hogy hirtelen ne terhelje meg az emésztőrendszeredet. Ha ezek az alapok megvannak, és jól érzed magad a bőrödben, az már csodás hír.
Ha viszont nem, és emésztési nehézségeid vannak, akkor mindenképpen érdemes felkeresned egy szakorvost vagy esetleg egy dietetikust, hogy segítsen megbizonyosodni arról, nincs-e valamilyen még fel nem ismert egészségügyi problémád. Végül, de nem utolsó sorban pedig természetesen még teljesen panaszmentesen is vegyél részt időnként egy vérvételen és különféle rutinvizsgálatokon, hogy ha esetleg mégis fennáll valamilyen probléma, arra minél előbb gyógyírt lehessen találni.
Forrás: wellandgood.com