Hajlamosak vagyunk arra, hogy a boldogságot valami átlagon felüli, megfoghatatlan dologként értelmezzük, pedig – bármennyire is sablonos – a kulcs ott rejlik bennünk.
Biztos veled is megesik olykor, hogy nem éppen mosolyogva pattansz ki az ágyból, és nem is tudod, miért, de egyszerűen rosszul indult a napod. Én ilyenkor alig várom, hogy lemenjenek a kötelező körök, és beüssön az este nyugalma, az énidő, amikor végre feltöltődhetek. De mégsem telhet az egész nap borongós hangulatban… Mit lehet ilyenkor bevetni? Vajon léteznek olyan módszerek, amikkel a boldogság ragadóssá tehető?
A zene ereje
A zene mindannyiunkat mélyen megérint, lehetünk tőle szorongóak, felfokozottak, ellazultak, vagy éppen vidámak és igen – boldogok is. A zenéről már elismert tény, hogy javíthatja a figyelmünket, a memóriánkat és hozzájárulhat a testünk, lelkünk gyógyulásához. De mégis hogyan? A zene képes arra, hogy aktiválja agyunk bizonyos régióit, olyan idegpályákat, amelyek részt vesznek a tervezésben, a figyelemben, de még a mozgásban is. A muzsika hatására – akárcsak a mosolygás esetében – dopamin szabadul fel, amiről már tudjuk, hogy jelentős kedélyjavító.
A zene fontos szerepet tölt be akkor is, ha speciális igényű páciensekről van szó. Nem csupán azért, mert képes a fájdalomcsillapításra, hanem mert javítja pl. az ADHD-ban szenvedő gyermekek matematikai készségeit, de a súlyos agysérüléssel rendelkezők is könnyebben felidézték a személyes emlékeiket a zene hatására. Sőt, a zenészek agya a szakértők számára azonnal felismerhető, ugyanis bizonyos területek a rendszeres zenehallgatás és a hangszeren való játék hatására megnövekszik.
Ezek után már szinte apró tény, hogy a zenével csodálatosan boldoggá teheted a mindennapjaidat és azonnal jobb kedvre derítheted magadat.
És hogy milyen az igazán boldogító zene? Bár ezt többnyire szubjektív kérdésnek gondoljuk, a boldogság-generáló dalokra egyaránt jellemző néhány általános megállapítás: a boldogító dal pörgős, a tempója átlagosan 140-150 ütés percenként. Nem túl meglepő módon inkább magasabb hangfekvésű, nem pedig komor, és mély. A dal szövege sem lényegtelen kérdés, a vidámabb témák előbb lelkesítenek mindannyiunkat – de a kutatások alapján azok is, amiknek egyébként nincs sok értelmük.
A zene fontos szerepet tölt be akkor is, ha speciális igényű páciensekről van szó. Nem csupán azért, mert képes a fájdalomcsillapításra, hanem mert javítja pl. az ADHD-ban szenvedő gyermekek matematikai készségeit, de a súlyos agysérüléssel rendelkezők is könnyebben felidézték a személyes emlékeiket a zene hatására. Sőt, a zenészek agya a szakértők számára azonnal felismerhető, ugyanis bizonyos területek a rendszeres zenehallgatás és a hangszeren való játék hatására megnövekszik.
Ezek után már szinte apró tény, hogy a zenével csodálatosan boldoggá teheted a mindennapjaidat és azonnal jobb kedvre derítheted magadat.
És hogy milyen az igazán boldogító zene? Bár ezt többnyire szubjektív kérdésnek gondoljuk, a boldogság-generáló dalokra egyaránt jellemző néhány általános megállapítás: a boldogító dal pörgős, a tempója átlagosan 140-150 ütés percenként. Nem túl meglepő módon inkább magasabb hangfekvésű, nem pedig komor, és mély. A dal szövege sem lényegtelen kérdés, a vidámabb témák előbb lelkesítenek mindannyiunkat – de a kutatások alapján azok is, amiknek egyébként nincs sok értelmük.