A pszichológusok szerint a túlgondolás két mechanizmusból áll: egyrészt a múlt történéseinek újrajátszásából, másrészt abból, hogy a jövő eseményeit próbáljuk sok (túl sok) forgatókönyvben előrevetíteni. Ez olyan, mintha az elméd addig maradna egy helyzetben, amíg nem kapja meg a „biztos választ” – ami persze sokszor soha nem érkezik meg. Mindez persze rengeteg energiát égethet el fölöslegesen, ugyanakkor a megfelelő mederben tartva akár az előnyödre is válhat ez a képesség.
Az alábbiakban bemutatunk három praktikus módszert arra, hogyan lehet a túlgondolásból produktív, irányítható erőforrás.
Szervezd a gondolataid – hasznosított struktúra a káoszból
Az egyik legnagyobb probléma akkor alakul ki, amikor a gondolatok egymásra rakódnak, mint egy örökké ismétlődő hanghullám. Egy pszichológiai eszköz – amit „kognitív defúziónak” neveznek – segít abban, hogy szinte kinyerd a gondolatokat a fejedből és szimbolikusan kívülre tedd őket. Írhatsz listát, jegyzetet, vagy egyszerű kérdéseket fogalmazhatsz meg, például: „Valójában mit próbálok kitalálni?” vagy „Mi az az apró lépés, amit most megtehetek?” Olvass még a témában
Beírtam a naptáramba, hogy „spontaneitás” – Így egyensúlyozok a kreatív énem megőrzése és a teendőim között
„Vasárnap reggel 7-kor a telefonban üvöltött velem” – Elviselhetetlen főnökök
Nem leszek népszerű, de kimondom: nem mindenki érdemel második esélyt
„Sok férfi az öngyilkosság szélén áll, a társadalom meg kineveti” – férfiak randigurujaként ezt a 7 dolgot üzenem a nőknek
Ez nemcsak rendezi az elmédet, hanem lehetővé teszi, hogy egy lépéssel távolabbról nézd a gondolataidat, és ne egy elnyomó ciklusként éld meg őket. Azokra a problémákra pedig, amelyek valójában cselekvést igényelnek, így gyorsabban találsz megoldásokat.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
