Valószínűleg mindenki számára ismerős az érzés, amikor annyira jól akarunk csinálni valamit, hogy a tényleges cselekvésben megállítanak a gondolataink, a megállíthatatlanul áramló kérdések vagy éppen az aggodalmak. A legtöbben azonban felismerve a helyzetet, némi tudatossággal ki tudják billenteni magukat ebből az állapotból. A notórius túlgondolók azonban sokszor úgy érezhetik, önmaguk ellenségeivé válik az elméjük.
A túlgondolást gyakran negatív jelenségként értelmezzük, hiszen elnyomja a jelenlétet, feszültté tesz, és még az egyszerű döntéseket is nehezíti.
Ugyanakkor a jelenség mögött nem feltétlenül valamilyen hiba rejlik – sokkal inkább egy túlreagáló, biztonságra hangolt elme műve mindez. Érdekes módon éppen ez az „állandó elemzés” válhat idővel erőforrássá, ha megtanuljuk, hogyan vezessük át a gondolkodást hasznos utakra.
A pszichológusok szerint a túlgondolás két mechanizmusból áll: egyrészt a múlt történéseinek újrajátszásából, másrészt abból, hogy a jövő eseményeit próbáljuk sok (túl sok) forgatókönyvben előrevetíteni. Ez olyan, mintha az elméd addig maradna egy helyzetben, amíg nem kapja meg a „biztos választ” – ami persze sokszor soha nem érkezik meg. Mindez persze rengeteg energiát égethet el fölöslegesen, ugyanakkor a megfelelő mederben tartva akár az előnyödre is válhat ez a képesség. Olvass még a témában
Az alábbiakban bemutatunk három praktikus módszert arra, hogyan lehet a túlgondolásból produktív, irányítható erőforrás.

Szervezd a gondolataid – hasznosított struktúra a káoszból
Az egyik legnagyobb probléma akkor alakul ki, amikor a gondolatok egymásra rakódnak, mint egy örökké ismétlődő hanghullám. Egy pszichológiai eszköz – amit „kognitív defúziónak” neveznek – segít abban, hogy szinte kinyerd a gondolatokat a fejedből és szimbolikusan kívülre tedd őket. Írhatsz listát, jegyzetet, vagy egyszerű kérdéseket fogalmazhatsz meg, például: „Valójában mit próbálok kitalálni?” vagy „Mi az az apró lépés, amit most megtehetek?”
Ez nemcsak rendezi az elmédet, hanem lehetővé teszi, hogy egy lépéssel távolabbról nézd a gondolataidat, és ne egy elnyomó ciklusként éld meg őket. Azokra a problémákra pedig, amelyek valójában cselekvést igényelnek, így gyorsabban találsz megoldásokat.






