A legújabb adatokból ugyanis az derül ki (vagy legalábbis úgy látszik), hogy a generációnak mégiscsak van pénze. Az ezredfordulósok valójában gazdagabbak, mint a szüleik voltak ugyanebben a korban – derül ki a 2022-es fogyasztói pénzügyi felmérés (Survey of Consumer Finances, SCF) friss elemzéséből.
A St. Louis-i Federal Reserve Bank kutatói az SCF adatait elemezték. Megállapították, hogy 2019 és 2022 között az idősebb (a 80-as években született) milleniálok háztartási nettó vagyonának mediánja megduplázódott, a fiatalabb (a 90-es években született) milleniálok mediánja pedig megnégyszereződött.
Az eredmények még magukat a kutatókat is megdöbbentették. „Nagyon meglepődtünk az adatokon” – mondja Ana Hernández Kent, a St. Louis-i Federal Reserve Bank Gazdasági Méltányosság Intézetének vezető kutatója, aki kollégájával, Lowell R. Ricketts-szel elemezte a számokat. Olvass még a témában
Korábban az SCF 2019-es adatainak elemzéséből kiderült, hogy az idősebb és a fiatalabb millenniumi korosztály vagyona 9, illetve 44 százalékkal elmaradt a korábbi generációk azonos életkorban számított és inflációval kiigazított várakozásoktól.
De mindössze három évvel később, 2022-ben az SCF adatai azt mutatták, hogy az idősebb és a fiatalabb milleniálok vagyona 37, illetve 39 százalékkal a várakozások fölé emelkedett – ez mindkét csoport esetében jelentős növekedés.
Az adatok alapján úgy tűnik tehát, hogy az ezredfordulósok valójában nagyon is gazdagok, és pénzügyileg stabil életet élnek.
Akkor vajon miért nem érezzük így egyáltalán?
Az ok az, hogy valójában nem a pénzünk lett több, hanem egy olyan vagyontárgyunk értéke emelkedett meg, amit (már ha egyáltalán birtokoljuk) nem igen tudunk a mindennapokban is forgatható pénzzé tenni.
Kent elemzésében azt találta, hogy az ingatlanok az ezredfordulósok 2019 és 2022 közötti vagyongyarapodásának fő hajtóereje. Az ok? Az otthonok értékei óriási mértékben felértékelődtek ebben az időszakban. A Harvard Egyetem Joint Center for Housing Studies of the Harvard University jelentése szerint a lakásárak országszerte 47 százalékkal (inflációval kiigazítva 23 százalékkal) emelkedtek 2020 és 2024 között.
