Miért válik 24 után igazán nehézzé?
A vizsgálatok szerint 24 éves kor után az egyedülállóság „mentális költségei” látványosan megugranak. A magányosság érzete meredeken emelkedik, miközben az élettel való elégedettség tovább csökken. Ekkorra már nemcsak érzés szintjén, hanem mérhetően is eltávolodik egymástól az egyedülállók és a párkapcsolatban élők jólléte.
A depresszió ugyanakkor más ritmusban követi ezt a mintázatot: a különbségek 23 éves kor körül kezdenek kirajzolódni, és a húszas évek közepére-végére válnak igazán hangsúlyossá. A szakértők szerint ugyanakkor hirtelen törésről van szó, hanem egy lassan épülő folyamatról, amelyet sokáig könnyű félvállról venni – különösen akkor, ha látszólag „minden rendben van”.
A kutatók szerint az egyik legerősebb tényező az adott életkor után mégsem az állandósuló rosszkedv, hanem a társadalmi elvárások súlya.
Egy 19 éves egyedülálló a társadalom szerint „teljesen rendben van”, de egy 28 éves, komolyabb párkapcsolati tapasztalat nélkül élő ember viszont már könnyen érezheti úgy, hogy kilóg, lemaradt valamiről és magyarázkodnia kell. Olvass még a témában
Ezért gondolom, hogy a „légy önmagad” az egyik legrosszabb életvezetési tanács
Túl sokat várok a páromtól? Rájöttem, hogy talán igen…
A barátnőm elmondta, hogy szándékosan nem védekezett, hogy teherbe essen – nem tudtam, mit gondoljak
„Az igazság a romantikus film és a pornó között van” – Ezért nem tudja a pasi, mire vágysz az ágyban
A húszas évek végére felerősödnek az elköteleződéssel, családalapítással kapcsolatos elvárások, és ez a nyomás folyamatosan növeli a belső feszültséget.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
