Miért válik 24 után igazán nehézzé?
A vizsgálatok szerint 24 éves kor után az egyedülállóság „mentális költségei” látványosan megugranak. A magányosság érzete meredeken emelkedik, miközben az élettel való elégedettség tovább csökken. Ekkorra már nemcsak érzés szintjén, hanem mérhetően is eltávolodik egymástól az egyedülállók és a párkapcsolatban élők jólléte.
A depresszió ugyanakkor más ritmusban követi ezt a mintázatot: a különbségek 23 éves kor körül kezdenek kirajzolódni, és a húszas évek közepére-végére válnak igazán hangsúlyossá. A szakértők szerint ugyanakkor hirtelen törésről van szó, hanem egy lassan épülő folyamatról, amelyet sokáig könnyű félvállról venni – különösen akkor, ha látszólag „minden rendben van”.
A kutatók szerint az egyik legerősebb tényező az adott életkor után mégsem az állandósuló rosszkedv, hanem a társadalmi elvárások súlya.
Egy 19 éves egyedülálló a társadalom szerint „teljesen rendben van”, de egy 28 éves, komolyabb párkapcsolati tapasztalat nélkül élő ember viszont már könnyen érezheti úgy, hogy kilóg, lemaradt valamiről és magyarázkodnia kell. Olvass még a témában
Ezért teljesíthetnek rosszabbul az iskolában a magas IQ-jú emberek
Hogyan csókol? Hogyan érint meg? Egy igazi férfi szerelmének tévedhetetlen jelei
Testszag alapján pontosan érezzük ki a jó barát
„Én tartom el, viszem haza a pénzt, ő meg csak otthon ül!” – Ezért vágynak a nők kevésbé párkapcsolatra, mint a férfiak
A húszas évek végére felerősödnek az elköteleződéssel, családalapítással kapcsolatos elvárások, és ez a nyomás folyamatosan növeli a belső feszültséget.
