A kiskedvencek elhízási rátája 22-44% között van világszerte, és ez a szám folyamatosan nő, az okok pedig nyilvánvalóak: a túlsúlyos kutyák gazdái több nasit és ételmaradékot adnak az állatnak, főzés közben pedig a kutyájuk nagy valószínűséggel a közelükben van, ráadásul keveset sétálnak. Az elhízott macskák gazdái jutalomként ételt adnak a kedvencüknek, és keveset játszanak velük. Ha egy kutyatulajdonos elhízott, nagy valószínűséggel a kiskedvenc is az lesz.
Az elhízásra leginkább hajlamos kutyafajtára is fény derült
Az elhízás azonban gyakran olyan háziállatokat, sőt vadállatokat is érint, amelyek nem esznek túl sokat, és eleget mozognak. Amennyiben ez a megfigyelés igaz, valami más ok állhat az elhízás hátterében.
A kutyák közül a labradorokról szól a legtöbb elhízással kapcsolatos hír – mondja Eleanor Raffan, a Cambridge Egyetem állatorvos genetikusa.
Olvass még a témában
Kutatásai alapján megállapítható, hogy a labradorok körülbelül egynegyedében jelen lévő genetikai mutáció idézi elő az elhízást.
„Azok a kutyák, amelyek állandóan a gazdi lába alatt vannak, amikor az ételt főz, és a leeső falatokért kuncsorognak, még ha nem is valószínű, hogy kapnak belőle, nem azért csinálják ezt, mert vicces, hanem mert valóban éhesek” – mondja Raffan. „Ez pedig azért van, mert a POMC mutáció megszakítja az agy leptin-melanokortin kapcsolatát, ami szabályozza az ételbevitelt és az energiaráfordítást, azaz végső soron a testtömeget. Ennek eredményeképpen ezeknek a labradoroknak a legfőbb motivációját az étel jelenti.”
A gének fontos szerepet játszanak az emberi elhízásban (az átlagos örökölhetőség 40% és 75% között van), de az egyetlen gén által okozott elhízás ritka. A POMC-hiány, ami a csecsemőkori elhízást okozza, nagyon ritka, világszerte kevesebb mint 50 embernél igazolták, bár valószínűleg több ezer nem diagnosztizált eset létezik még.
Az emberi elhízás azonban valószínűleg többféle genetikai problémát tükröz, amelyek komplex módon hatnak a környezeti tényezőkkel együtt. A jó hír az, hogy az állatok segíthetnek abban is, hogy ezeket a környezeti tényezőket szétválasszuk.
A nagyüzemi állattartásban hagyományosan antibiotikumokkal hízlalták az állatokat, hogy kevesebb táplálékra legyen szükségük, mégis súlyban gyarapodjanak. Az új EU-s szabályozás az antibiotikum-felhasználást a legalacsonyabb szintre csökkentette, és betiltotta az antibiotikumok növekedésserkentő szerként való használatát a takarmányban.