Vajon mennyire hat növekedésserkentőként az antibiotikum az emberekre?
Egy tanulmány szerint azok a csecsemők, akik az első hat hónapban antibiotikumot kaptak, nagyobb valószínűséggel lettek később túlsúlyosak. De mielőtt végleg felhagynánk az antibiotikumok használatával, érdemes tudni, hogy ezek a tanulmányok csak az összefüggést igazolják, nem egyértelmű oka és következménye az antibiotikum korai használatának az elhízás.
Szintén elhízást befolyásoló tényező az állatok, és valószínűleg az emberek esetén is az alváshiány és a fényszennyezés.
Az állandó fénynek kitett egereknek magasabb a testtömeg-indexe (BMI) és a glükózszintje, mint a normál fény/sötétség ciklusban élőké. Olvass még a témában
Úgyszintén potenciális bűnös az ösztrogén-károsító vegyi anyagok szervezetünkbe való bekerülése, mint például a BPA, ami a műanyag edényekből oldódhat ki, vagy a hőpapírokból. Az Európai Bizottság 2011. januárjában megtiltotta a BPA polikarbonát cumisüvegek gyártását csecsemők számára.
A társadalmi-gazdasági helyzet ugyancsak befolyásolja az emberek és az állatok elhízását, mivel kevesebb lehetőséget nyújt a szabad sportolásra, mozgásra. Mindezek mellett azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a leglényegesebbeket: a legkomolyabb kockázatot mégiscsak a hatalmas ételadagok, a magas zsírtartalom, a rutinszerű cukorfogyasztás és az édesített italok jelentik.
De nem tekinthetjük az elhízást valamiféle erkölcsi kudarcnak sem a tulajdonosok, sem a háziállatuk esetében.
„Annyira megszoktuk, hogy elítéljük a túlsúlyos embereket, mintha csak kapzsiak és gyenge akaratúak lennének” – figyelmeztet Raffan. „Pedig az étkezésünk mozgatója a genetikai meghajtónk – és a kutyák a kutatások során ezt jól igazolták. A kutyák esznek, mert éhesek, és ez belülről jön. A lényeg, hogy felismerjük, ha akár mi magunk, a gyerekünk vagy a háziállatunk elhízott, és rendszeres sportolással, kiegyensúlyozott étrenddel újra visszaszerezzük a normál súlyunkat.”