Csókolózni jó dolog, de tényleg csak ennyi lenne az egész? Egyáltalán, kinek jutott ez először eszébe, és miért nem hagytuk azóta sem abba? Egy új könyv nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy lerántsa a leplet a csókolózás múltjáról és jelenéről. Vigyázat, cuppogós tartalom következik!
Genetikai térkép
Más vizsgálatok szerint a csókolózás segít eldönteni azt, hogy egy partner megfelelő-e a számunkra. Eszerint a feltevés szerint a csókolózás közben begyűjtött íz- és illatminták sokkal nagyobb hatással vannak ránk, mint arról tudomásunk van, ezek ugyanis segítenek feltérképezni a partner genetikai állományát, ami befolyásolja azt is, hogy mekkora az esélye az egészséges utódok születésének.
Vizsgálatok igazolták, hogy a nők jobban vonzódnak azokhoz a férfiakhoz, akiknek a genetikai állománya az övéktől különböző, és akikkel nagyobb a valószínűsége az erős, egészséges utódok megfoganásának. A csókolózás közben tehát információt gyűjthetünk, amit aztán az agyunk úgy ad vissza nekünk, hogy vonzónak vagy éppen taszítónak érzünk valakit, szeretnénk újra megcsókolni őt, vagy nem vágyunk többé erre az élményre.
Ez megmagyarázza azt is, miért lehet olyan lelombozó hatása egy rosszul sikerült csóknak: a University of Texas szerint a férfiak 59, a nők 66%-a vetett már véget egy egyébként ígéretesnek tűnő kapcsolatnak egy rossz csók miatt.
Vizsgálatok igazolták, hogy a nők jobban vonzódnak azokhoz a férfiakhoz, akiknek a genetikai állománya az övéktől különböző, és akikkel nagyobb a valószínűsége az erős, egészséges utódok megfoganásának. A csókolózás közben tehát információt gyűjthetünk, amit aztán az agyunk úgy ad vissza nekünk, hogy vonzónak vagy éppen taszítónak érzünk valakit, szeretnénk újra megcsókolni őt, vagy nem vágyunk többé erre az élményre.
Ez megmagyarázza azt is, miért lehet olyan lelombozó hatása egy rosszul sikerült csóknak: a University of Texas szerint a férfiak 59, a nők 66%-a vetett már véget egy egyébként ígéretesnek tűnő kapcsolatnak egy rossz csók miatt.