Csókolózni jó dolog, de tényleg csak ennyi lenne az egész? Egyáltalán, kinek jutott ez először eszébe, és miért nem hagytuk azóta sem abba? Egy új könyv nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy lerántsa a leplet a csókolózás múltjáról és jelenéről. Vigyázat, cuppogós tartalom következik!
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/3 Az állatvilágból eredhet?
Sheril Kirshenbaum könyvében, a The Science of Kissing: What Our Lips Are Telling Us-ban a csókolózás eredetének és okának jár utána, antropológiai, biológiai és genetikai okokat is számba véve – igen, szándékosan használtuk ezt a fordulatot.
A könyv a Rutgers University antropológusának, Helen Fishernek a munkáját is idézi, aki azt mondja: a csókolózás kielégít bizonyos alapvető vágyakat, például a romantikus kötődést, a kapcsolat megteremtését és a szexuális vágy fenntartását, így evolúciós szempontból is hasznos, hiszen segít a pároknak együtt maradni, ezzel növelve az utódok életben maradásának esélyét.
A csókolózás az emberiség kultúrájának 90%-ában elterjedt, azaz valóban népszerű jelenségről beszélhetünk, ami azt látszik igazolni, hogy a gyakorlat bevált. Hogy a csókolózás honnan ered és ki találta ki, azt nem tudjuk biztosan, de egyes feltevések szerint arra a gyakorlatra vezethető vissza, amivel az állat szülők táplálják a kicsinyeiket – eszerint az elmélet szerint a csókolózás is ilyen odaadást, gondoskodást, elkötelezettséget szimbolizálhat.
2/3 Szerelemben tart
Bár az eredete nem tiszta, az bizonyosnak látszik, hogy a csókolózás segít közel hozni és közel is tartani a párokat. A csókolózás hatására ugyanis emelkedik a dopamin, a szerotonin és az oxitocin szintje, amelyek az elköteleződésben, a boldogság érzésében és a vágy kialakulásában játszanak szerepet, azaz a csókolózás olyan érzéseket vált ki belőlünk fizikai szinten, amiket egyébként a szerelemmel azonosítunk.
Gordon Gallup, a University of Albany evolúciós pszichológusa még ennél is meglepőbb dolgot állít: szerinte a férfiak azért (is) csókolóznak, mert a nyálukban kis mennyiségű tesztoszteron található, és ez hosszú idő alatt, azaz egy hosszabb kapcsolatban, sok csókolózás után a női szervezetbe juttatva növelheti a partner libidóját is.
Szerinte ezért is van, hogy általánosságban a férfiak a nőkhöz képest jobban élvezik a nyelves csókot, hiszen ilyenkor tudnak tesztoszteront juttatni a partnerük szájába.
Mindez azért elég vad elképzelésnek és a legkevésbé sem szexi dolognak hangzik, de mások szerint is fontos szerepe van a kapcsolat fenntartásban a csókolózásnak, ha nem is éppen ebből a szempontból.
Más vizsgálatok szerint a csókolózás segít eldönteni azt, hogy egy partner megfelelő-e a számunkra. Eszerint a feltevés szerint a csókolózás közben begyűjtött íz- és illatminták sokkal nagyobb hatással vannak ránk, mint arról tudomásunk van, ezek ugyanis segítenek feltérképezni a partner genetikai állományát, ami befolyásolja azt is, hogy mekkora az esélye az egészséges utódok születésének.
Vizsgálatok igazolták, hogy a nők jobban vonzódnak azokhoz a férfiakhoz, akiknek a genetikai állománya az övéktől különböző, és akikkel nagyobb a valószínűsége az erős, egészséges utódok megfoganásának. A csókolózás közben tehát információt gyűjthetünk, amit aztán az agyunk úgy ad vissza nekünk, hogy vonzónak vagy éppen taszítónak érzünk valakit, szeretnénk újra megcsókolni őt, vagy nem vágyunk többé erre az élményre.
Ez megmagyarázza azt is, miért lehet olyan lelombozó hatása egy rosszul sikerült csóknak: a University of Texas szerint a férfiak 59, a nők 66%-a vetett már véget egy egyébként ígéretesnek tűnő kapcsolatnak egy rossz csók miatt.