Csókolózni jó dolog, de tényleg csak ennyi lenne az egész? Egyáltalán, kinek jutott ez először eszébe, és miért nem hagytuk azóta sem abba? Egy új könyv nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy lerántsa a leplet a csókolózás múltjáról és jelenéről. Vigyázat, cuppogós tartalom következik!
2/3 Szerelemben tart
Bár az eredete nem tiszta, az bizonyosnak látszik, hogy a csókolózás segít közel hozni és közel is tartani a párokat. A csókolózás hatására ugyanis emelkedik a dopamin, a szerotonin és az oxitocin szintje, amelyek az elköteleződésben, a boldogság érzésében és a vágy kialakulásában játszanak szerepet, azaz a csókolózás olyan érzéseket vált ki belőlünk fizikai szinten, amiket egyébként a szerelemmel azonosítunk.
Gordon Gallup, a University of Albany evolúciós pszichológusa még ennél is meglepőbb dolgot állít: szerinte a férfiak azért (is) csókolóznak, mert a nyálukban kis mennyiségű tesztoszteron található, és ez hosszú idő alatt, azaz egy hosszabb kapcsolatban, sok csókolózás után a női szervezetbe juttatva növelheti a partner libidóját is.
Szerinte ezért is van, hogy általánosságban a férfiak a nőkhöz képest jobban élvezik a nyelves csókot, hiszen ilyenkor tudnak tesztoszteront juttatni a partnerük szájába.
Mindez azért elég vad elképzelésnek és a legkevésbé sem szexi dolognak hangzik, de mások szerint is fontos szerepe van a kapcsolat fenntartásban a csókolózásnak, ha nem is éppen ebből a szempontból.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!