A kék zónák fogalmával először akkor találkoztam, amikor még csak ismerkedtem a növényi étrenddel. Most már nem csak hallomásból, hanem tapasztalásból is tisztában vagyok ennek az életmódnak a jótékony hatásaival.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Dan Buettner, a National Geographic szerzője és kutatója, ismeretségét elsősorban annak köszönheti, hogy megállapította a világ kék zónáit, valamint aktívan kutatja az ott élők mindennapjait. A világutazó újságíró a kék zónákba olyan területeket sorolt, ahol az átlagélettartam nagyon magas. Dan azonban nem csak a statisztikákat figyelte, alapvetően fontosnak tartotta, hogy olyan embereket vizsgáljon, akik gyakorlatilag egészen a halálukig aktívak maradtak, tevékenyen élték mindennapjaikat.
Az egyik ilyen zóna Japánban, az Okinawa-szigetcsoportokon található. Lehet, hogy zsigerből rávágod, mindez genetika kérdése, különösen a zártabb csoportokban. Dan Buettner és sok más kutató szerint ez egyáltalán nincs így. Akárcsak a testalkatot illetően, úgy az életkort tekintve is úgy vélik, mindössze 10-20% az, ami a genetikára fogható. A többi az életmód kérdése. Dan egyébként nagyon összetetten vizsgálta a kék zóna lakóit, és számomra ezért is olyan hiteles. Nem csak arra volt kíváncsi, mit esznek, mennyit mozognak az itt élő emberek, azt is kutatta, hogyan ápolják a lelküket és mitől boldogok.
Az életmódunkat nagyban befolyásolja a hozzáállásunk, ez megkérdőjelezhetetlen, azonban az, mi kerül nap, mint nap a tányérunkra és mennyit, milyen formában mozgunk, ugyancsak létfontosságú.