Egy újszülött sokak szerint maga a csoda, és talán soha nem leszünk képesek arra, hogy egészében megértsük, mi történik az emberi agyban az élet ilyen korai szakaszában. A szociológusok, biológusok és pszichológusok azonban több tényt ismernek a babákkal kapcsolatban, mint gondolnád. A Psychology Today össze is gyűjtött néhány megfigyelést, amit szerintük mindenkinek tudniuk kellene a csecsemőkről.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/7 „Félkész” állapotban
Egy kilencedik hónapra született, egészséges babára azt mondjuk, szépen fejlett, de valójában az ember utódai például az állatvilág kicsinyeihez képest „félkész” állapotban jönnek világra. Ugyan képesek önállóan lélegezni, illetve elfogadni a táplálékot, de egy újszülött szervezetében a születés utáni időszakban még mindig rengeteg dolognak kell fejlődnie.
Egy újszülött agya például a felnőttkori agytömegének csak a 25 százalékát teszi ki, és az agy legnagyobb része az első öt évben fejlődik majd ki.
A csontoknak és a mozgáskoordinációnak is fejlődnie kell, így egy ember gyerek sok szempontból csak 3-5 éves kora körül mondható „késznek”.
2/7 Születés utáni hatások
Éppen ezzel a folyamatban lévő fejlődéssel függ össze, hogy a gyerekekre milyen komoly hatással vannak a születésüket követő tapasztalatok.
A tudósok szerint mindennek, ami ilyenkor egy csecsemő életében történik, hosszú távú hatása lesz, így például az elhanyagolt babák később nehezebben tanulhatják meg a szociális normákat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egy felnőtt emlékezne valamire, ami csecsemőkorában történt vele, és ezzel indokolhatná meg valamilyen felnőttkori tulajdonságát.
A tudósok szerint ezek úgynevezett „elzárt emlékek”, amiket az agyunk nem őriz meg, de a belőlük levont tanulságot, illetve a hatásukat eltárolja, és azt beépíti a személyiségbe vagy a védekező mechanizmusokba, esetleg a világról alkotott képünkbe.
