Az ember a túlélés érdekében megtanulta elkerülni a fájdalmat. Bár ez nagyszerű módszer arra, hogy ne érezzük, ha valami fáj, de nem jelenti azt, hogy ezáltal sértetlenek is maradtunk. A gyógyulás némi szenvedéssel jár, és ilyenkor a boldogtalanság szinte természetes. Ettől megszabadulni viszont felemelő, katartikus élmény – a megbocsátás olyan felszabadító érzés, ami helyreállítja a lelki egyensúlyunkat. A harag elengedése ráadásul nemcsak a hangulatodra, de az egészségedre is pozitív hatással lehet: a megbocsátással önmagunkat ajándékozzuk meg, felszabadítva a bennünket emésztő haragot, keserűséget és dühöt, vagyis minden olyan negatív érzelmet, ami káros lehet az egészségünkre.
A megbocsátás persze nem megy könnyen. Ha mégis képesek vagyunk rá azonnal, azzal csupán elnyomjuk a saját fájdalmunkat, pedig mérgesnek lenni arra, aki megbántott, teljesen rendben lévő dolog. Ha azonban hosszú idő után sem vagyunk képesek megbocsátani, ott már neheztelésről van szó, ami sokkal bonyolultabb lelki problémákhoz vezethet.
A megbocsátást elsősorban magunkban kell keresnünk, és kissé megfoghatatlan dolog sokak számára, mivel elsősorban az eszükkel szeretnék megérteni a lényegét.
Ahhoz, hogy ez mégis gördülékeny lehessen, néhány lépcsőfokon érdemes végigmenni, hogy megtanuljuk, hogyan is lehet megbocsátani:
- Komolyan akarnod kell – az, ha nem akarunk valakinek megbocsátani, elsősorban minket magunkat bánt, nem a másikat. A harag gyakran lelki, sőt fizikai tünetekkel is jár, és akár a testünkön is érezhetjük a negatív hatásokat. Fogadd el, hogy fájdalom van benned, és ez az elfogadás ki fog hozni az önsajnálatból.
- Mindenki a legjobbat szeretné kihozni magából – a legtöbb ember nem akarattal bántja meg a másikat. Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, vajon mi vitte őt arra az útra. Képzeljük bele magunkat a másik fél helyzetébe, és ha nem is jövünk rá, mi hajtotta őt, tudjuk elfogadni azt, hogy számára akkor ez volt a legmegfelelőbb döntés.
- El kell fogadnod, hogy csak saját magadat irányíthatod – vedd észre, ha azért érzed magad sértve, mert nem irányíthatsz másokat. Ha sértve vagyunk a párkapcsolatunkban, gyakran csak az a gond, hogy úgy érezzük, elveszítettük a hatalmunkat a másik felett. Ki kell találnod, hogyan tudod levezetni a felhalmozódott belső feszültséget, és az elfojtott érzéseidet úgy, hogy azzal sem magadat, sem másokat nem rombolsz.
Kép forrása: GaudiLab/Depositphotos.com
Amint a fenti szempontokat felismerted, kezdődhet a megbocsátás folyamata. Az egyik nagyszerű technika erre, ha elcsendesülsz, elképzeled magaddal szemben azt az embert, aki megbántott, és hogy tiszta szívedből szeretetet sugárzol felé, illetve, ahogy a szeretet tőle visszaárad feléd.
Figyelem! Ha az első három lépésen nem vagy teljesen túl, ezt a pontot nem leszel képes szívből átélni, és újabb harag gyúlhat lángra benned.
Mondd ki hangosan – „Megbocsátok neked, XY!”. Nem gond, ha az illető nem hallja, amit mondasz. Nem fontos, hogy ott legyen. Elsőre kissé talán nehezen megy majd, de aztán egyre könnyebb lesz kimondani, különösen, ha közben úgy képzeled el azt, aki téged megbántott, hogy már békében van önmagával. Nyisd meg a szíved, miközben a szavakat mormolgatod, mint egy mantrát. Leginkább akkor érdemes ezt gyakorolni, amikor véletlenül újra eszedbe jut ez az ember, és harag támadna benned.
Engedd el – és haladj tovább az utadon. Ha szeretjük önmagunkat, és a legjobbat szeretnénk a magunk számára, érdemes időnként feltenni a kérdést, hogy a múlt sérelmeinek újra és újra felemlegetése vajon minket szolgál-e. Ha nem, akkor engedjük el a múltat, és fókuszáljunk a jövőre, hogy azt kapjuk, amit valóban megérdemlünk.
A megbocsátás hosszabb folyamat – ha a fájdalom túl mély, úgy is érezhetjük, hogy soha nem leszünk képesek rá. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyógyulás nem megy egyik napról a másikra.
Lehet, hogy lesz olyan helyzet, amikor azt gondoljuk, már megbocsátottunk, a másik pillanatban mégis rettentő mély fájdalmat érzünk. Ilyenkor elölről kell kezdeni mindent. Bár szívesen élnénk fájdalmak nélkül, ezek mind hozzásegítenek minket ahhoz, hogy jobb emberré váljunk. Ha újra és újra képesek vagyunk végigmenni a megbocsátás folyamatán, hatalmas lépést teszünk a saját fejlődésünk érdekében.