Van egy olyan fehérje, ami szinte minden élelmiszerben megtalálható, de különösen nagy mennyiségben lelhető fel a legtöbb hüvelyesben és gabonákban. Nem másról, mint a lektinről van szó, amit újabban gyakran hasonlítanak a megannyi betegség esetén kerülendő gluténhoz. Vannak, akik egyenesen azt feltételezik, hogy azok, akik rendszeresen fogyasztanak magas lektintartalmú élelmiszereket, komoly egészségügyi kockázatoknak teszik ki magukat.
Mik azok a lektinek?
A lektinek szénhidrátkötő fehérjék, amelyek minden növényben és állatban megtalálhatóak. Míg az állati eredetű lektinek többféle szerepet is betöltenek a normál élettani funkciókban, a növényi eredetű lektinek szerepe kevésbé egyértelmű. Ami az eddigi tudományos kutatások alapján biztosnak tűnik, hogy részt vesznek abban, hogy a növények megvédjék magukat a rovaroktól és más, rájuk nézve veszélyes élőlényektől.
Mikor okozhatnak gondot?
Bár szinte minden élelmiszer tartalmaz lektint, nagy mennyiségben viszonylag kevés élelmiszerben van jelen. Ilyenek például a vesebab, a zöldbab, a szójabab és a földimogyoró. Ezek általában semmilyen egészségügyi kockázattal nem járnak, de van néhány kivétel.
A nyers vesebab például fitohemagglutint, egy mérgező lektint tartalmaz. Ha nem főzik meg eléggé, erős hasi fájdalmat, hányást és hasmenést is okozhat.
Általánosságban véve pedig egyesek gyulladáskeltő hatást tulajdonítanak neki. Állatokon végzett kutatások során kimutatták, hogy erősen képesek az emlősök bélfalához kötődni és kommunikálni a sejtjeikkel, ezáltal pedig immunválaszt váltanak ki. Egyes esetekben a tápanyagok felszívódását is csökkentették. Ezek a vizsgálatok még nem bizonyítják azt, hogy az emberekre is negatívan hatnának.
Létezik lektinmentes diéta?
Mivel a lektin szinte minden állati és növényi eredetű élelmiszerben megtalálható, jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán lektinmentes diéta? Egy amerikai kardiológus és szívsebész, dr. Stephen Gundry A növényparadoxon – „Egészséges” ételek és rejtett veszélyeik című könyvében a növényekben fellelhető lektineket teszi felelőssé az elhízástól kezdve a gyulladásokon keresztül sok autoimmun betegségért is. Pont ezért az ilyen lektinek elkerülésére ő maga ki is fejlesztett egy diétát.
Azoknak, akik úgy döntenek, hogy lektinmentes diétába kezdenek, dr. Gundry útmutatása alapján kerülniük kell a lektinben gazdag növényi élelmiszereket. Vagyis a korábban említetteken kívül például a paradicsom, a burgonya, a padlizsán, a görögdinnye, a lencse, a kesudió, az érett banán vagy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása sem jöhet szóba. Sajnos ez meglehetősen drasztikusan hangzik, viszont hatékony megoldás lehet.
Mit érdemes tenned?
Ami biztos, hogy tudományos értelemben állatokon végzett kísérletek során mutatták ki biztosan, hogy a lektinek képes megzavarni egyes tápanyagok, például a cink, a kalcium, a foszfor és a vas felszívódását. A mai napig nagyon kevés tanulmány készült az emberek és a lektin kapcsolatáról. Az viszont jól dokumentált, hogy – ahogyan arról már korábban szó volt – a vesebabban fellelhető lektin komoly egészségügyi panaszokat okozhat.
A jó hír az, hogy a lektinek hőérzékenyek, így a vesebab és más, magas lektintartalmú élelmiszerekben főzés közben elpusztul a legtöbb, ha nem az összes bennük lévő káros anyag.
Tehát ha például egy babfőzeléket úgy főzöl meg, ahogyan azt szokás – a bab beáztatásával és forralásával -, egyébként pedig semmilyen gyomorpanaszod és más kellemetlen tüneted sincs, aligha van okod tartani a lektinektől.