Rengetegen írtak már a boldogságról, de egy darab mindig hiányzik abból a kirakósból, ami az emberi boldogságot definiálja. Ez nem más, mint a minket körülvevő közeg. A helyek, ahol élünk, alkotunk, sírunk és nevetünk. Nézzük, mit is jelent ez pontosan!
Egy amerikai kutatónő, Bella DePaulo a hagyományos felméréseket megkerülve – mint például a közvélemény-kutatás – járt utána ennek a kérdésnek. Bejárta Amerikát azért, hogy az embereket otthon, a saját közegükben kérdezhesse meg arról, milyen helyeken érzik igazán jól magukat, és melyek azok az úgynevezett életterek, amikben igazán boldogok.
A hely, ahol élsz
„Emberek százait kértem meg, hogy mutassák meg nekem a kedvenc helyeiket az otthonukban, és mindenki boldogan meg is tette. Volt olyan, akinek több is volt. Másoknak az otthonukon kívül is voltak olyan megszokott, kedvenc helyeik, amik boldogsággal töltötték el őket, akárhányszor elmentek oda. Azok a percek pedig engem is jókedvre derítettek, amikor arról meséltek, miért is különös számukra az a bizonyos tér” – mesélte a kutatónő.
Lauren, aki egyháztartásbeli feleség zenei tehetséggel megáldva, először a zeneszobáról beszélt, ahol van egy nagy zongora, kottafüzetek, kényelmes bútorok és rengeteg virág. A másik kedvenc tere pedig a saját fürdőszobája, „mert ott mindig nyugalom van”. Elmondása szerint ez az a hely, ahol relaxálhat, és ahova minden nap végén vágyik, hogy egy kicsit egyedül lehessen.
Maria Hall házában Bella DePaulo számos szobával találkozott, ami nagy jelentőséggel bírt az asszony számára, mint például azeneileg jól felszerelt „Jimmy Carter szoba”, az ázsiai stílusú társalgó és a rusztikus étkező.
„Mindegyik szobában van valami csodálatos melegség, és imádom, hogy bármikor lejöhetek az étkezőbe, ha éppen ott szeretnék valamin dolgozni, majd ha úgy tartja kedvem, átmegyek a Jimmy Carter szobámba” – mondja Maria.
Az otthonon túl
A minket körülvevő közeg jelentősége azonban nem szűkíthető csakaz otthonunkra vagy azokra a helyekre, ahol sokat tartózkodunk és az általános életterünket képezik – minden más is számít, ami ezeken túl van. Az építészek és dizájnerek is kezdik felismerni a különböző közegek emberekre gyakorolt érzelmi hatásait.
Inspiráló példák erre az úgynevezett „együttlakó csoportok”, melyek azzal a határozott céllal jöttek létre, hogy igazi közösséget alkossanak, de közben meglegyen a lehetőség az elkülönülésre és magányra is. Ahhoz, hogy ezek a kommunák sikeresen működhessenek, elengedhetetlen, hogy a környezeti dizájn is megfelelő legyen.
Azok a kis házak, amik itt találhatóak, mind egy szép, zöld, fás terület körül helyezkednek el, ahol a gyerekek játszhatnak, a felnőttek pedig pihenhetnek. Ezek a mozgalmak tehát arra engednek következtetni, hogy minden élettérből a legtöbbet kellene kihozni, és nem csak ilyen helyeken, hanem például a nagyvárosokban is. A kihívás az, hogy olyan épületeket hozzanak létre, ahol a közösségi élet sok szegmense találkozhat egymással, és a kis terekből valami komfortos, szép dolgot alkossanak meg. Például olyan épületeket, ahol van edzőterem, kávézó, de tetőkert is, ahol grillpartit lehet tartani. Ez lehet a nagyvárosi szocializáció egyik jövőbeli alapköve.
A saját helyed
Ha nem érzed jól magad ott, ahol jelenleg élsz, keress egy olyan életteret, ami az érzékeidnek és az érzelmeidnek is jót tesz. Ha pedig szeretsz ott lenni, ahol most vagy, akkor csak gondold végig, mit tehetnél annak érdekében, hogy még jobb legyen a nap végén hazatérni, és hogy boldog legyél, amikor azt mondod: végre itthon vagyok.
Forrás: psychologytoday.com