Az elfojtott érzések
Az emberek nagy része nagyon bánja, hogy nem védte meg magát egyes helyzetekben kellőképpen másokkal szemben. Úgy érzik sokan, nem volt elég bátorságuk, hogy megvédjék magukat, és a sarkukra álljanak, ehelyett másokhoz alkalmazkodtak, „átlagos életet éltek”, és soha nem lettek azok, akivé válni akartak.
Az elhagyott és nem ápolt barátságok
„Bárcsak kapcsolatban maradtam volna a barátaimmal” – vélekednek így nagyon sokan a halálos ágyukon. Azok, akik utolsó heteiket vagy napjaikat élik, nagyon megbánják általában, hogy nem vették fel a kapcsolatot a régi jó barátaikkal vagy hagyták, hogy egyes baráti kötelékek megkopjanak és szertefoszoljanak. Ekképpen azt is sajnálják az emberek, hogy egy-egy kialakulóban lévő barátságba nem adtak bele annyi erőt és energiát, amennyit kellett volna, és nem erőltették meg magukat a gyümölcsöző viszony kialakítása érdekében.
Olvass még a témában
Az elmúló boldogság
Sokan a halálos ágyukon jönnek rá, hogy igazából nagyon keveset éltek és voltak igazán boldogok. Meglepően gyakori, hogy mennyi ember nem veszi észre, hogy a boldogság csupán választás kérdése. Mélyen legbelül arra vágyunk, hogy egy jót nevessünk mindenen, az életet boldogan éljük, és ne foglalkozzunk azzal, hogy mások mit gondolnak rólunk. A szakemberek szerint, ha a saját elképzelésünk és vágyaink szerint élünk, az a boldogságunk igazi kulcsa.
Fotók: istockphoto.com
Fotók: istockphoto.com
