Az érzelmi megkeseredettség a szakértők szerint együtt jár a szomorúság és a harag érzésével, mégpedig úgy, hogy az idő előrehaladtával ezek a negatív érzelmek fokozódnak, erősödnek.
A megkeseredettséget azonban nehéz felismerni, mert sokszor nem egyértelmű, honnan ered, és gyakran számos érzelem bonyolult szövevényeként bukkan a felszínre.
Honnan tudod, hogy kicsit már most megkeseredtél?
Seth Meyers, a Psychology Today egyik klinikai pszichológusa szerint nagyon könnyen megállapíthatjuk, hogy keserű embernek számítunk-e. Ehhez szükségünk van egy 1-10-ig terjedő skálára, ami alapján rangsorolnunk kell az elmúlt időszakunkat annak tekintetében, mennyire éreztük elégedettnek, boldognak magunkat a hetekben.
Ha a szám alacsony, akkor az intő jel lehet. (Persze, nem akkor, ha éppen most történt veled valami nagyon rossz dolog, ebben az esetben érthető, hogy aktuálisan így érzel.) Viszont, ha az alacsony szám hosszú távon fennáll, és nem igazán tudod semmilyen kiváltó okhoz kötni, akkor gondolhatsz arra, hogy idővel te is megkeseredetté válsz. De csak akkor, ha nem változtatsz!
Önellenőrzés megállapítások mentén
Egy másik lehetséges módszer a pszichológus szerint, ha ellenőrzöd, az elmúlt napokban történt-e veled valami az alábbiak közül:
- dühös és csalódott hangvételű üzenetet küldtél
- komoly vitád volt valakivel (akár a magánéletedben, akár a munkád kapcsán)
- nagyon negatívan reagáltál valakire, akit nem is ismersz (pl. eléd tolakodtak a boltban, vezetés közben volt konfliktusod, stb.)
- látszólagosan ok nélkül voltál ingerült több alkalommal is
Amennyiben nem csupán az elmúlt napokban, hanem rendszeresen sorra keríted ezeket a dolgokat, esélyes, hogy olyan spirálba keveredtél, ami fokozott figyelmet igényel. Ne aggódj, ha magadra ismertél, nem vagy egyedül a problémáddal! Mindenkinek van rossz napja és sajnos manapság különösen hajlamosak vagyunk arra, hogy felnagyítsuk a gondjainkat, vagy figyelmen kívül hagyjunk másokat.
Nekem is sokszor figyelmeztetnem kell magamat arra, hogy ne sodorjanak el a negatív érzelmek – pedig különösebb okom tényleg nincs arra, hogy ne lássam az élet derűs oldalát.
Erre két módszert alkalmazok már évek óta: mindig végiggondolom, mennyire energiát igényel tőlem a bosszankodás és mennyit, ha a megoldásra koncentrálok. Egyértelmű, hogy utóbbiba kell minden erőmet beletennem. A másik módszerem, hogy megpróbálom kívülről nézni az adott szituációt, miközben ellenőrzöm, valóban hatást gyakorol-e az életemre. Ezt úgy tudod te is megtenni, ha végiggondolod, hogy a mostani bosszúság számítani fog-e, holnap, néhány hét, vagy pár év után. Ez egy olyan erős szűrő, ami a tapasztalataim szerint a gondok több mint 90%-át képes más megvilágításba helyezni.
Miért kell foglalkozni a megkeseredettséggel?
A megkeseredettség ugyanakkor több, mint a problémákhoz való hozzáállásunk. A szakértő szerint az, aki megkeseredett, rosszabb személyes és szakmai kapcsolatokra számíthat. Pedig a kapcsolatok nagyon fontosak, hiszen azok célja a támogatás, a bátorítás. Amikor valaki megkeseredett, azt fogja érezni, hogy a kapcsolatai frusztrálják. Ezt persze a másik fél is érzi és egyre kevesebbet fog beletenni a viszony fenntartásába, javításába. A megkeseredett emberek pedig azt tapasztalják, kapcsolataik egyszerűen nem érik meg a fáradságot.
Vajon a te életedben is jelen van a megkeseredettség?
A skálás módszerrel ezt a gondot is számszerűsítheted, értékelheted magadban az alábbi kérdések segítségével. 1-10-ig ellenőrizd, mennyire igazak rád az állítások!
- nem igazán értékelem a partneremet, a kapcsolatomat
- most egyedülálló vagyok, de az utolsó partnerem nem értékelt igazán
- a körülöttem élők nem értik az érzéseimet
- a többiek nem fogják fel, miért vagyok dühös, pedig állítólag ismernek
Ezek és a korábbi kérdések – illetve, a rájuk adott számok – egyértelműsítik, milyen területekre kell fokozott hangsúlyt fektetned, ha a megkeseredettséget szeretnéd még csírájában elfojtani.
Tudnod kell, hogy a keserűség nem csak a szomorúság és a harag keveréke, hanem a csalódások halmozódása is.
Ezek száma, ahogy haladunk előre az életünkben, egyre nő és nem koncentrálódik az élet egy-egy speciális terültére. Ha ennek nyomán a megkeseredettség óhatatlanul fokozódik, idővel hajlamosak lehetünk arra, hogy csak a múltbeli sérelmekre és a várható (de nem biztos, hogy bekövetkező) fájdalmakra koncentrálunk. Ilyenkor könnyen elhatalmasodhat az önsajnálat és az áldozati gondolkodásmód, ami igen kevés reménnyel tud kecsegtetni a jövőre nézve.
Mit tehetsz ilyen helyzetben?
Seth Meyers szerint először is fontos megértened, hogy az érzéseidnek oka van. Valószínűleg azért érzed magadat keserűnek, mert túl sok helyzetben azt tapasztaltad, hogy értéktelen vagy, nem számít a véleményed, és annak ellenére rossz dolgok történnek veled, hogy minden tőled telhetőt megtettél.
A szakértő azt állítja, hogy a túlgondolásra és a túlérzésre való hajlam a keserűség szerves része, ezért a következő szituációban fontos, hogy cselekedj. Akár úgy, hogy a kezeidbe veszed az irányítást, ezzel pedig legyőzöd az áldozatszerepet, akár úgy, hogy belefogsz valami másba, és ezzel eltereled a figyelmedet, hasznossá teszed magadat.
Fontos, hogy fokozott figyelmet szentelj a megmaradt kapcsolataidra, és leltárt készíts azokról a gyakorlatokról, amelyek segítenek megnyugodni. Ha pedig úgy érzed, ez nem működik, akkor ideje, hogy felkeress egy szakértőt, aki hasznos támogatást tud nyújtani számodra.