Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nagyon büszke vagyok rá, hogy a 90-es években nőttem fel! Sokan nevetnek rajtam, amikor boldog nosztalgiával mesélek egy-egy olyan filmről vagy zenéről, ami akkoriban menő volt, ma pedig már sokan cikinek tartják. Összegyűjtöttem 6 olyan tényt, amelyek neked is ismerősek lehetnek, ha nagyjából velem egyidős vagy!
Még emlékszem, milyen volt az élet internet nélkül
Bevallom, internetfüggő vagyok, az éjszakán kívül szinte nincs is olyan időszak, amikor ne lennék online. Fantasztikus dolognak tartom a világhálót, amely ma már az életünk szerves részévé vált. Furcsa belegondolni, hogyan tudtunk enélkül élni!
Pedig még jól emlékeszem arra az időszakra, amikor nekünk még nem volt internetünk, és át kellett ugranom a szomszédhoz, ha szükségem volt valamire. Nekik ugyanis szinte elsők között volt internetük, méghozzá a betárcsázós fajta!
Ez azt jelentette, pár percet várni kellett, mire létrejött a kapcsolat. Utána pedig határtalanul boldog voltam, hogy beléphettem életem első email-fiókjába és megnézhettem, megérkezett-e a válasz az egy hete elküldött üzenetemre, ugyanis legutóbb csak ekkor volt lehetőségem internetezni.
Amikor türelmetlenül ültem a rádió előtt…
Mindig is imádtam rádiót hallgatni, néha még ma is szoktam, hiszen sokkal érdekesebb és változatosabb, mint egész nap YouTube lejátszási listát hallgatni. Akkoriban folyton a készülék előtt ültem, kedvenc dalaimat ugyanis csak ott tudtam meghallgatni.
Az esti kívánságműsor volt a kedvencem, akkor ugyanis lehetőségem volt rá, hogy magnókazettára rögzítsem kedvencemet, hogy aztán bármikor visszahallgatható legyen!
Semmihez nem fogható izgalmat jelentett a várakozás, de persze néha volt bosszankodás is: amikor a műsorvezető belebeszélt abba a számba, amit épp rögzítettem…
A kedvenc tévéműsorom máig a Játék határok nélkül
Vannak olyan dolgok, amelyek egyszerűen felülmúlhatatlanok: ilyen például a Játék határok nélkül! Gyermekkoromban az év legjobban várt időszaka volt a nyár, és nem csak a szünidő miatt.
Az egész család alig várta, hogy elkezdődjön a világ legszórakoztatóbb tévéműsora, amelyben a rikító sárga színbe öltözött magyar csapatnak lehetett szurkolni.
Felejthetetlen boldogság volt, amikor végre, sok évnyi drukkolás után megelőzve Európa többi országát, végre megnyertük a versenyt!
Ha megszólal a rádióban a Backstreet Boys, azonnal dúdolom
Akár ciki, akár nem, nem szégyellem, mennyire imádtam (és szeretem most is) a 90-es évek zenéit! Legyen szó az akkori fiú- vagy lánycsapatokról, még ma is szívesen hallgatom a Backstreet Boys, a Spice Girls, az Aqua vagy éppen a Savage Garden dalait.
Jól esik visszagondolni az akkori rajongásra, amikor még magazinokból kiszedett poszterek díszítették a falamat és arra az örömre, amikor valamelyik zenecsatorna épp a kedvenc dalom klipjét kezdte el sugározni.
Ha tehetem, ma is szívesen megyek bulizni olyan helyre, ahol ezekre a legendássá vált számokra lehet ropni.
Kedvenc társasjátékom még ma is a Gazdálkodj okosan
Az ismerőseim jól tudják, hogy még ma is nagyon szeretek társasjátékozni. Szerintem nem is létezik annál jobb program, mint összeülni a barátainkkal és tartani egy vidám társazós délutánt!
Kedvencem a Gazdálkodj okosan, amely ma is ott lapul a polcomon. Egyszerűen imádom, az sem zavar, hogy több óráig tart a játék, a végtelenségig tudnám játszani!
Nincs is annál nagyobb élvezet, mint jelképesen bútorokat gyűjtögetni és biztosításokat kötni, valamint izgulni, hogy nehogy te húzd a „Leégett a lakásod” kezdetű kártyát…
Még megvan a szalvétagyűjteményem
Valahol még ma is ott porosodik az egyik polcomon a hatalmas méretű szalvétagyűjteményem. Gyűjtögető típus voltam, mindig eltettem a különböző teafiltereket, a bélyegeket, a posztereket, de kétségtelenül a szalvéták voltak a kedvenceim.
Emlékszem, időről időre vittem be párat az iskolába, hogy a szünetben a többi lánnyal csere-üzleteket folytathassunk. Nagyon izgalmas volt, néha anyukám és a rokonaim is megleptek néhány újabb példánnyal.
Elképesztő gyűjteményt halmoztam fel az évek során… Imádtam!
