Nagy dilemma lehet, hogy hogyan tervezd be a babákat egymás után: ha kicsi a korkülönbség, neked sok a munkád vele, de ők jobban játszhatnak együtt, ha pedig nagy, akkor van egy segítő kezed a második babához. De vajon van olyan, hogy ideális korkülönbség testvérek között?
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/4 Nincs helyes megoldás
Valójában annak is megvannak az előnyei és hátrányai, ha közel szülöd meg egymáshoz a két babát, és ugyanez a helyzet akkor is, ha vársz közöttük pár évet. Ilyenkor igazából kicsit önzőnek kell lenned, mert nagyrészt azon kell, hogy múljon a dolog, hogy milyen a te életviteled, hogy viseled a gyerekvállalást, és mennyire szeretnél rögtön még egy babát a nyakadba.
A gyerekek részéről úgyis leginkább a személyiségük fogja eldönteni, hogy mennyire lesznek közel egymáshoz, ha alapvetően különbözőek, nem segít az sem, ha kicsi a korkülönbség közöttük.
2/4 Ha kicsi a korkülönbség
Ha élvezed a babázást, és/vagy szeretnéd minél hamarabb letudni ezt az igencsak fárasztó időszakot mindkét gyereknél, akkor jó megoldás lehet, ha nem sokkal az első után betervezitek a másodikat is. A babának mindig lesz játszótársa, és már kisgyerekkorától hozzá lesz szokva, hogy valaki mással is meg kell osztania a dolgait, anyu szeretetéről nem is beszélve.
Ha a gyerekek személyisége kompatibilis egymással, nagyon közel kerülhetnek egymáshoz, ha viszont teljesen más típusú személyiségekké fejlődnek, állandó konfliktusforrás lehet, hogy az egyik nem akar a másikkal lenni.
Ha azon gondolkozol, hogy nem akarsz rögtön még egy babát, könnyebb dolgod lesz az első nevelésével az első években, hiszen csak rá kell majd figyelned. Nem kell dupla annyi pelenkával, ledobott cumival, étvágytalan gyerekkel küzdened, elég, ha a saját tempódban hozzászoksz az első okozta kavarodáshoz.
A második babánál pedig már segítő kezet is nyújthat az elsőszülött, aki egyébként is sokkal érettebben viszonyul majd az új jövevényhez (az első, hozzászoktatós időszak után, persze). Ráadásul több időd lesz úgy megismerni a gyerekeidet, mint önálló személyiségek, nem úgy, mint egy testvérpár tagjai – hidd el, ez rengeteget számít a fejlődésükben.
