Egy kis történelem
A történelem sem segít a helyzeten. Az ötlet, hogy nők vaginájába tárgyakat kellene felhelyezni abból a célból, hogy a nemkívánt terhességet megakadályozzák, a 19. század végén született meg. Az első eszközök finoman szólva sem voltak biztonságosak és hatékonyak. A legelső változatok akár csontból vagy macskabélből is készülhettek, de helyeztek már fel fémből eszkábált objektumokat is. Az első széles körben használt, spirálszerű eszköz az 1920-as évekből való, és ahhoz az Ernst Grafenberg nevű orvoshoz köthető, akiről a G-pontot is elnevezték.
Grafenberg egyszerű gyűrűt tervezett, és éppen a hatékonysági kutatásai közepénél tartott, amikor a nácik letartóztatták. Innen éppen a fogamzásgátlás anyja, Margaret Sanger szabadította ki, akivel az Egyesült Államokba szökött. Innentől megindult a fogamzásgátlás aranykora, és a spirálokat egyre többen kezdték használni.
Kínában nagyon népszerű volt az a verzió, amit csak műtéti úton lehetett eltávolítani (már ekkor is komoly probléma volt a népességszabályozás). Az Egyesült Államokban azonban megint visszavetette a spirál térnyerését a Dalkon Shield nevű „kínzóeszköz”. Ez leginkább a nem túl esztétikus tőrfarkú rákfélék páncéljához hasonlított. A célja az volt, hogy nagyobb fedőfelülettel nagyobb biztonságot is adjon a nemkívánatos terhesség ellen. Több mint 50 ezer nő nyert pert a gyártó ellen, mert az eszköz nagyon hatástalan volt, rengeteg baba született mellette is, ezen kívül pedig terméketlenséget és fertőzéseket is okozott. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 4. a numerológia szerint: kapcsolódás és gondoskodás
Harmónia és sikeres együttműködések: ez vár rád a munkában októberben a csillagjegyed szerint
„Már nem tudok hason aludni” – nagymellű nők vallomásai
„A boldogságot nem birtoklod, hanem cselekszed” – Mitől jó egy élet? Spoiler: a sikernek semmi köze hozzá
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
