Az ENSZ szerint az emberiség az egyik legsúlyosabb élelmiszer-válsága küszöbén áll. Ezzel már most szembesülünk, amikor megnézzük pl. a gyümölcsök árait – ám sok helyen ennél jóval borzasztóbb a helyzet.
A komoly nehézségek megoldására az élelmiszeripar folyamatosan fenntarthatóbb és hozzáférhetőbb rendszert keres az egészséges ételek, különösen a friss gyümölcsök és zöldségek előállításához. Az olyan technikák, mint a hidroponika és a vertikális gazdálkodás manapság még sokak számára ismeretlen csengésűek. Viszont ezek az eljárások jelenthetik a megoldást a jövőnket illetően.
Mi az a hidroponikus gazdálkodás?
A hidroponikus és a vertikális gazdálkodási formának is az a lényege, hogy maximalizálják az össztermelést és minimalizálják a tér, a talaj, valamint más erőforrások felhasználását. A hidroponikus gazdálkodásnak többféle megközelítése ismeretes, a közös vonás az eltérő technikák között az, hogy a növények talaj nélkül növekednek. Az egyik legnépszerűbb kivitelezés során egy nedvszívó kanóc segítségével jutnak el a tápanyagok a növények gyökereihez. Vannak olyan gazdálkodók, akik légrést hagynak a növények számára, lehetővé téve így, hogy a gyökérzeten keresztül a tápanyagok közvetlenül felszívódjanak.
Másik gyakori módszer, hogy a növényeket egyfajta úszó tutajon helyezik el, vagy olyan közegben termesztik őket, amikbe rendszeres időközönként vizet pumpálnak.
A kulcsmomentum minden esetben a víz keringetése, mozgatása, a környezet párásítása valamilyen rendszeren keresztül.
A szakértők szerint a hidroponikus gazdálkodásnak öt alapvető eleme van: az édesvíz, az oxigén, a gyökértámogatás, a tápanyagok és a fény. Ezek a gazdálkodások képesek arra, hogy szabályozott körülmények mellett tápanyagokban gazdag élelmiszereket állítsanak elő a világ bármely pontján, az év bármely szakában. Ráadásul kevesebb erőforrást használnak fel, mint a hagyományos módszerek. Ezáltal például csökkenthető a szállítás során keletkező szén-dioxid-kibocsátás. Ugyanakkor lehetővé válik az egész éves termelés még barátságtalan környezetben, vagy zord időjárási körülmények között is.
Bár sok vizet használnak, úgy tűnik, a hidroponikus gazdálkodások még így is költséghatékonyabbnak bizonyulnak. Az NPS felmérése szerint a hidroponika akár 10 százalékkal kevesebb vizet emészthet fel, mint a hagyományos, szántóföldi termesztés. Sőt, a zárt rendszer működtetésével és az esővíz újrafeldolgozásával az AppHarvest csúcstechnológiájú üvegházak akár 90 százalékkal kevesebb vizet használnak fel, mint a hagyományos módszerek – derül ki a Livekindly.com témában megjelent cikkéből.
Ezek után már szinte hab a tortán, hogy a hidroponikus rendszerekkel nagyobb gyümölcs- és zöldségtermés érhető el. Ez részben az ellenőrzött környezetnek köszönhető, részben pedig annak, hogy a növényeket a hagyományos módszerekkel szemben itt sokkal sűrűbben lehet elhelyezni. Ez egyszerre növeli az össztermelést és csökkenti a szükséges földterület mennyiségét.
Mi a vertikális gazdálkodás?
A vertikális gazdálkodás – ahogy a nevéből is kiderül – függőleges irányú termesztést takar. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a kis alapterületet a lehető legjobban maximalizáljuk. Nem csak vízszintesen, hanem egymásra építve a különböző rendszereket, felfelé is kihasználjuk a rendelkezésre álló teret. A hidroponikus gazdálkodást egyébként gyakran ötvözik a vertikális gazdálkodással. Utóbbihoz összehasonlíthatatlanul kevesebb földre van szükség, mint a hagyományosan elterjedt és ismert, szántóföldi módszerekhez. Éppen ezért különösen hasznos ez a termesztési módszer azokon a területeken, ahol kevés a termőföld, vagy éppen nincs is megmunkálásra alkalmas terület. Ilyenek a sivatagok, vagy éppen az elsivatagosodásban levő, illetve a sziklás területek.
Az új módszerek előnyei
Mind a vertikális, mind hidroponikus gazdálkodásnak számos előnye van a környezetet tekintve. Ide nem csak a költség- és energia hatékony, valamint a környezetbarát megoldásokat sorolhatjuk. Segítségükkel csökkenthető az éhezés, valamint az erőforrásból származó harcok kialakulásának esélye, köszönhetően a bőséges termésnek. Az ilyen körülmények között termesztett élelmiszerek egész évben növekednek, minőségüket, mennyiségüket nem befolyásolják az időjárási körülmények.
A beltéri termesztés és a speciális fényviszonyok miatt nem kell tartani a komolyabb fertőzésektől, a kártevőktől. Emiatt nincs is szükség gyomirtók, permetszerek használatára. A legtöbb gazdálkodás már eleve fenntartható módszerekre épít, ám mivel ezek a rendszerek bárhol kialakíthatóak, még tovább csökkenthető a széndioxid-kibocsátás, hiszen nincs szükség hosszas szállításra.