Ugye veled is előfordult már, hogy kimondtál olyat, amit aztán később megbántál? Időnként ez szinte mindannyiunkkal megesik, de ha úgy érzed, hogy veled túlságosan is gyakran fordul elő, akkor érdemes kipróbálnod egy trükköt, ami sok kellemetlen helyezettől kímélhet meg. Szerencsére egy igazán egyszerű, könnyen elsajátítható módszerről van szó, így tényleg minden adott ahhoz, hogy hamar alkalmazni tudd.
A három rostás technika
A legtöbben már hallottunk olyan történeteket, hogy egy céges karácsonyi bulit jó néhány pohár ital után egyes kollégák igencsak felbátorodva nyilatkoztak a munkájukról, nem feltétlenül pozitívan, vagy bókoltak olyannak, akinek előtte soha nem mertek. Aztán persze olykor a családi vacsorákon is kicsúszhat a szánkon néhány mondat, amit mondhatni egy pillanat alatt megbánunk. De tényleg így kell ennek lennie? Nos, ha bevetjük a három rostás technikát, akkor minden esélyünk megvan rá, hogy megússzuk az ilyen kínos szituációkat.
A három rostás technika tulajdonképpen az „először gondolkozz, aztán beszélj” mottón alapszik. Persze nem minden helyzet olyan, hogy átgondoljunk valamit, mielőtt megszólalunk, de egy rövid gondolkodási szünetet legtöbbször feltétlenül érdemes adnunk magunknak.
Ekkor pedig életbe is léphet a három rostás technika, ami segíthet, hogy gyorsan eldöntsük, mit mondjunk ki, és mi az, amit inkább tartsunk meg magunknak.
Régi, de annál jobb módszer
A három rostás technika eredete messzire nyúlik vissza: az alapjait a híres görög filozófus, Szókratész fektette le. Méghozzá a hagyomány szerint úgy, hogy egyszer egy férfi odament hozzá, és mondani akart valamit, mire Szókratész három kérdést tett fel neki, hogy ellenőrizze az értelmét annak, amit mondani szándékozott.
- Az első kérdés így szólt: Igaz, amit mondani akarsz?
- A második: Ha nem biztos, hogy igaz, amit mondani akarsz, akkor legalább jó?
- Míg a harmadik: Valóban fontos és szükséges elmondani?
A legendák szerint a férfi egyik alapelvre sem tudott igennel válaszolni. A három rostán szimbolikusan átesve megkímélte attól, hogy haszontalanul megszólaljon. Ez a rosta pedig a mai életben is igazán tanulságos lehet, hiszen aligha tehetünk jót magunknak vagy másoknak azzal, ha olyan dolgot mondunk, amiben nem vagyunk biztosak, nem is pozitív és még csak nem is szükséges? Bőven elég akkor elmondanunk bármit is, ha legalább egy rostán megakad.
Mit is jelentenek pontosan az egyes rosták?
Hogy mennyire értékes a három rostás technika, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a pontos jelentésük. Az első rosta, az igazság nagyon fontos, az viszont már jóval kevésbé biztos, hogy amit mi igaznak vélünk, azt más is úgy látja. Így, ha például nem teljesen egyértelmű dolgokról van szó, gondold át minden érintett szemszögét, és azt is, biztosan tudnia kell-e egy adott személynek egy bizonyos igazságról.
A második rosta középpontjában a jóság áll. Gyakran úgy érzékelhetjük, hogy sokkal több rossz hír és kijelentés vesz körül minket, mint jó. Azonban nem mindig az élet alakítja azt, hogy így kell lennie, hanem olykor mi magunk – akár akaratunk ellenére is – kreálunk bántó gondolatokat vagy vezetünk félre másokat. Ezért még ha nem is vagyunk biztosak valamiben, legalább azt gondoljuk át, hogy jót tehetünk-e vele annak, akinek mondani szeretnénk, vagy feleslegesen megbánthatjuk.
Az utolsó, de nem kevésbé fontos rosta pedig a szükségszerűségre helyezi a hangsúlyt. Természetes, hogy nem szeretnénk, ha csupa rossz hír venne kerül minket, de amit tényleg szükségesnek érzünk közölni másokkal, mert fontosnak tartjuk, azt gyakran jobb nem magunkban tartanunk. Az olyan állításokat viszont, amelyek értékes információkat sem tartalmaznak, illetve nem relevánsak, jobb, ha kerüljük. Mindezek a dolgok szerencsére egyetlen forintunkba sem kerülnek, összességében viszont sokat tehetnek a saját megítélésünkért, becsületünkért és másokért is, így amikor csak szükségét érzed, megéri számolnod velük.
Forrás: cosmopolitan.de, nyitókép: stockbusters/depositphotos.com