Az elmúlt években már sokat hallottam a különféle hangterápiákról, hangfürdőkről, de eddig nem jártam jobban utána a kérdésnek.
Aztán a minap olvastam egy kutatást, amiben arról volt szó, hogy a hangterápia milyen nagyon régre nyúlik vissza, és micsoda érdekes dolgokat találtak a szakértők, mikor képszerűsítették a különféle hanghullámokat. Már ott is felmerült a hanghullámok gyógyító szerepe. Meg sem lepett, hogy most ismét pozitív eredményekről számoltak be a kutatók.
A Michigani Egyetem tudósai a májdaganatokat vizsgálták és megfigyelték, hogy az általuk használt technológia során a rákos daganatok akár 50-75%-kal csökkentek. Ez pedig azt jelentette, hogy az immunrendszer akkora segítséget kapott, aminek köszönhetően képes volt felvenni a harcot a betegség továbbterjedésével.
Ez azért olyan fantasztikus eredmény, mert a májrák a 10 leggyakoribb rákfajta közé tartozik az Egyesült Államokban. Itt a kezelések ellenére sem éri el a 18 százalékot az 5 éves túlélési arány. Magas a daganat kiújulásának aránya és nagy a kockázata az áttétek megjelenésének is. A mostani vizsgálatban azonban a célzott hanghullámoknak kitett egerek több mint 80 százalékában nem voltak arra utaló jelek, hogy a daganat kiújult volna.
„Vizsgálataink alapján akkor is előidézhetjük a daganat visszafejlődését és csökkenthetjük a jövőbeni áttétek kockázatát is, ha nem a teljes daganatot célozzuk meg a hangullámokkal”
– mondta Zhen Xu, a michigani orvosbiológiai professzora.
Hogyan működik a hisztotripszia?
Az ultrahangok hanghullámokat használnak ahhoz, hogy a testről különféle képeket készítsenek számunkra, de a kutatók ezúttal úgy módosították a hanghullámokat, hogy azok a kezelést szolgálják, ne pedig a képalkotást.
A hisztotripsia néven ismert hangkezelés során milliméteres pontosságú ultrahanghullámokat irányítanak a daganatra. Ám nem csak abban áll a módszer sikeressége, hogy ezek a hanghullámok lényegében szétrobbantják a daganatos sejteket, hanem abban is, hogy eközben stimulálásra kerül az immunrendszer. A test reagál és hozzájárul a daganat azon részének a visszafejlődéséhez is, amit nem céloztak kifejezetten az ultrahanghullámokkal.
De mégis hogyan? A hisztotripszia során egy másodperc alatt milliónyi impluzus éri a szövetet, amiben így apró mikrobuborékok keletkeznek. Ezek a buborékok gyorsan tágulnak, majd összeomlanak, így lényegében felbontják a daganat szerkezetét. Mindezt lényegében egy olyan kezelés mellett teszik, aminek a „szóvivői” nyomtalanul eltűnnek a testben. Úgy fest, egyelőre mellékhatása sincs a procedúrának, márpedig ez a többi, jelenleg rendelkezésünkre álló terápiáról aligha mondható el.
„A hisztotripszia ígéretes lehetőség, ami leküzdheti a jelenleg rendelkezésre álló módszerek korlátait, miközben biztonságosnak és hatékonynak tűnik”
– mondta Tejaswi Worlikar.
Az állatkísérletek után, ezt a technikát jelenleg is tesztelik embereken Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Bízzunk a minél gyorsabb és sikeresebb eredményben!