Elfogadás helyett gúnyolódás, szeretet helyett erőszak, bátorítás helyett elutasítás. Ezek mind olyan traumák egy gyermek életében, amelyek elől – ha éppen attól érik, akinek gondoskodnia kellene róla – nem tud elmenekülni. A következményeket pedig sokszor akkor is viseli, amikor már felnőtt.
A gyermekkorunkban megtanult viselkedési minták felnőtt korban is kísérnek minket. Azok a gyerekek azonban, akiket bántalmaztak, és ezért – a túléléshez – valamiféle önvédelmi mechanizmust fejlesztettek ki (legyen az a meghunyászkodás, a félelem szülte harag vagy éppen a kétségbeesett ragaszkodás bárkihez), ezeket az önmagukra is káros mintákat felnőtt korukra is magukkal vihetik, amikor valami előhívja a traumájukat.
A PsychologyToday.com cikke szerint azonban van mód arra, hogy ezek a gyermekkori sérülések még felnőttkorban is kezelhetőek legyenek, és a traumát átélt gyermekek egészséges és boldog felnőttként élhessenek.
Ezek a módszerek segítenek a leggyakrabban:
Ismerd fel, mi történt: Egy szeretett felnőtt szerepel ebben a történetben. Még ha szeretted is, vagy úgy akár úgy érzed, hogy viszont szeretett is, akkor is fájdalmat okozott neked, visszaélt a szerepével. A felismerés, hogy szeretheted őt, de gyűlölheted, amit tett, az első lépés lehet a gyógyulás felé.
Terápia: Van, hogy érdemes bevonni egy külső szemlélőt. A terápia segíthet, hogy objektívebben tudj nézni a veled történtekre és annak következményeire, így jobban megértsd és könnyebben dolgozd fel azt.
Gyász: Gyermekkorod egyik fontos szereplőjének halála mindig traumatikus, még akkor is, ha nem voltak jók hozzád. Ha már nincs életben, aki a traumádat okozta, a meggyászolása – még ha nem is feltétlenül megsiratása – a saját lelki egészséged szempontjából fontos. Az elengedési folyamat része a feldolgozásnak.
Ismerd fel gyújtópontodat: Van, aki a konfliktusokat nem tudja kezelni, más attól roppan össze, ha valaki elutasítja. Ha felismered, hogy mi az, ami aktiválja a gyermekkori félelmeidet, a sérülések okozta fájdalmat és mitől leszel ismét védekező módban, mint egy rémült kisgyerek, az segíthet abban, hogy változtass ezen.
Törd meg a kört: Minden alkalommal, amikor hagyod, hogy ezek a gyújtópontok aktiválják a traumák okozta félelmet, megerősíted magadat abban, hogy ez a módja a túlélésnek. Ha más utakat keresel, ha máshogyan reagálsz ezekben a helyzetekben, megtanulod magad mögött hagyni a félelmeidet is.
Gyógyszeres kezelés: Van úgy, hogy a gyermekkori trauma felnőttkorban depresszió vagy szorongás formájában manifesztálódik, és ez gyógyszeres kezelést igényel. Erről természetesen csak szakképzett terapeuta vagy kezelőorvos dönthet, de jó, ha tudod, hogy ezzel sincs semmi baj. Ha ez segít abban, hogy megváltoztasd a régi beidegződéseket, ez is része lehet a gyógyulásodnak.
Alternatív gyógymódok: A hagyományos terápia mellett érdemes lehet próbálkozni önsegítő csoportokkal, meseterápiával, terápiás színjátszással vagy bármilyen más alternatív lehetőséggel, ami segít feldolgozni a veled történteket. A terapeutád, kezelőorvosod tájékoztatása mellett keress olyasmit, ami közel áll hozzád, amivel szívesen foglalkozol.