Az étvágytalanság szinte mindannyiunk fejében ott motoszkál, gyakran napi szinten: vagy azon agyalunk, hogyan érhetnénk el, hogy kevesebb ételt kívánjunk, vagy azon aggódunk, miért nem kívánunk már megint semmit. A felnőttkori étvágytalanság hihetetlenül összetett probléma és számos mentális betegség megnyilvánulási formája. Nem véletlen, hogy olyan sok az evészavarral küszködő ember: bármilyen nehezek is az aktuális körülményeink, azt szinte mindig irányítani tudjuk, hogy mennyit eszünk – illetve mennyit nem eszünk. Ez sokak számára egyfajta hatalmat jelent a saját életük felett, amit adott esetben másként nem képesek irányítani. De vajon milyen gyakori okok váltják még ki az étvágytalanságot?
Stressz és szorongás
Alapvetően két típusa van az embereknek, ha stresszről és étkezésről van szó: vannak, akik rengeteget esznek ilyenkor és így vezetik le a feszültséget, pótolják a boldogsághormonokat, míg mások napokig szinte semmit sem esznek. Utóbbiak táborát erősítem én is, ami valószínűleg magától a stressz fajtájától is függ. A legtöbb, számomra stresszes időszak állandó rohanással, jövés-menéssel járt, amikor legfeljebb arra volt időm, hogy útközben bekapjak néhány falatot.
Gyerekkorom óta étvágytalanság lesz úrrá rajtam, ha nagy a nyomás, ekkor szinte görcsbe rándul a gyomrom, és nem tudok enni.
Ennek magyarázatát felnőttként már ismerem, hiszen tudományosan bizonyított tény: stressz hatására a szervezetünkben egy olyan hormon szabadul fel, ami ideiglenesen csökkenti az éhségérzetet annak érdekében, hogy a feladatra és annak megoldására tudjunk koncentrálni. Ezért van az, hogy akik az átlagosnál többet, vagy jobban stresszelnek, nagyobb arányban fognak fogyni, mint hízni.
Sajnos gyakori gond, hogy akik rendszeresen stresszben élnek, nem csupán kevesebb és rosszabb minőségű táplálékhoz nyúlnak, hanem más formában próbálják pótolni az energiahiányt. Jellemző módon ilyenek a koffeintartalmú italok, illetve bizonyos tudatmódosító szerek. Ezek előidézhetnek emésztőrendszert érintő betegségeket, amiknek már egyenes ágú következménye lehet az étvágytalanság.
Hiányállapotok
Számos vitamin, ásványi anyag, vagy éppen nyomelem tehető felelőssé, ha étvágytalanságról van szó, de a két leggyakoribb a B12-vitamin és a vas hiánya. Ezeket étvágytalanság esetén érdemes lehet célzottan pótolni, de nagyon fontos ügyelni a változatos és tartalmas étkezésekre, amik már eleve segítenek megelőzni a különféle hiányállapotok kialakulását.
Emésztési problémák
Sajnos nem mindenkinek gondtalan öröm a gasztronómiának hódolni, rengetegen küszködnek különféle ételérzékenységgel, vagy más, emésztőrendszert érintő betegséggel. Mivel ezek a problémák számos kínos és kellemetlen, gyakran pedig fájdalmas tünet együttessel járnak, a páciensek inkább nemet mondanak az ételre, és jóformán megtanulnak együtt élni az egyébként fokozatosan háttérbe szoruló éhségérzettel.
De nem csak ez okozhatja a betegség alatt jelentkező étvágytalanságot, hiszen a beleket kitöltő gázok is előidézhetik a telítettség érzését.
Emellett gyakori, hogy a kapott gyógyszerek mellékhatása a csökkenő étvágy – természetesen nem csak azoké, amiket emésztőszervi panaszokra írnak fel.
Egyéb betegségek
Bár az ételintolerancia, vagy akár az IBS is éppen elég nagy probléma, nem csak közvetlenül az emésztőrendszert érintő betegségek idézhetnek elő étvágytalanságot. Sokszor előfordul, hogy cukorbetegség, a pajzsmirigyproblémák, vagy éppen nőgyógyászati gondok okozzák azt, hogy elnyomjuk magunkban az éhségérzetet. Természetesen ebben az esetben nem kizárólagosan az étvágytalanság a tünet, hiszen a cukorbetegséget, vagy éppen a pajzsmirigyproblémákat is kísérik további kórismék, és az is elég egyértelmű, ha valaki a menstruációs fájdalmak végett rá se tud nézni az ételre.
Az mindenesetre biztos, hogy az állandósuló étvágytalanság nem egy elfogadható állapot és nagyon komoly következményei lehetnek, ezért a testi és a lelki megoldásokkal is egyaránt foglalkozni kell.
Képek forrása: mne_len/Depositphotos.com, motortion/Depositphotos.com