Volt már, hogy akár hónapokon át rendszeresen előfordult, hogy azt érezted, tele vagy, de mégis tovább ettél, hiába nem esett jól valójában? Ilyenkor legtöbbször falási rohamokról van szó – egy étkezési zavarról, amely jelentősen megnehezítheti a mindennapjaidat és árthat az egészségednek. Ezért nagyon fontos, hogy ha te is azt érzed, hogy érintett vagy, foglalkozz vele, és merj szakemberhez fordulni.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
De hogy pontosan mikor beszélhetünk erről az állapotról, miért is lehet olyan veszélyes, és mit tehetsz ellene, abban Simon Viktória klinikai dietetikus segít eligazodni.
Mikor beszélhetünk falási rohamról?
A falási roham az étkezési zavarok közé tartozik. A DSM-5 (pszichés zavarok osztályozása) szerint akkor beszélhetünk falási rohamról, amikor az egyén minimum hetente egyszer és legalább 3 hónapon át kontroll vesztettség mellett vesz magához ételt. Ez nem feltétlen kell, hogy több legyen a normál mennyiségtől, az azt megelőző sóvárgás az intő jel, és az azt követő kontrollvesztettség élménye.
Fontos, hogy a bulimia nervosától, ami szintén evészavar, annyiban különbözik, hogy a falási rohamot nem követi kompenzáló magatartás (önhánytatás, hashajtás), „csupán” mérhetetlen bűntudatot, esetleg depressziót, önutálatot érez az illető. A roham kicsit eltúlzott megfogalmazás, mivel nem kell, hogy rohamszerűen érkezzen, az alapja inkább érzelmi, gyakran negatív hatás váltja ki, aminek kezelésére az étkezést, mint örömforrást fogja használni az egyén.
Milyen okokból alakulhat ki?
Az alapja rendkívül összetett, számos pszichológiai, szociális, kulturális és biológiai tényező eredménye lehet. Érdekes, hogy tudósok azt találták, hogy neurobiológiailag ugyanaz játszódik le az agyban, mint szerhasználat (drog) során, ami a jutalom feldolgozásának nehézségei és a gátló kontroll miatt következik be.
Bár egy étkezési zavarról beszélünk, így a falási roham is elsődlegesen pszichológiai kezelést igényel, a regisztrált dietetikus a multidiszciplináris csapat részeként kapcsolódik táplálkozásterápiával a folyamathoz. Fontos a dietetikai támogatás, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a diétázók 35%-ánál alakul ki rendellenes étkezés, és 30-45%-ánál teljes evészavar, mint például a falási roham (Binge Eating Disorder=BED).
Ez nem véletlen, hiszen a jelenlegi diétakultúra kifejezetten károsan hat a táplálkozásunkra. Azt hirdeti a közösségi média, a reklámok, a tévéműsorok, a plakátok, igazából bármilyen kommunikációs csatorna, hogy akkor lehetsz boldog, ha vékony vagy, minél alacsonyabb testzsírszázalék és minél szálkásabb izmok mellett. Ezt manapság gyakran az „egészség” címszóval próbálják eladni.
Ezt az ábrándot hajkurássza a társadalom és jellemzően a női nem, (bár meglepő mennyi férfi is érintett) úgy, hogy közben az befolyásolja az étkezésüket.
A szélsőséges diéták is okozhatnak falási rohamot?
Itt lép színre a fogyókúra programok szerepe, amik jellemzően szélsőségekre és szigorú szabályrendszerre tiltásokra épülnek. Ennek következménye, hogy jellemzően elszakít minket az interoceptív tudatosságunktól, amikor is képesek vagyunk felismerni a fizikai szükségleteinket (mint az éhség és jóllakottság) és azokat el tudjuk különíteni az érzelmi szükségletektől, és képesek vagyunk eleget tenni azoknak.
A cikk folytatódik, lapozz!
Ez a gyökér igazi csodaszer: 5 hatalmas egészségügyi gondon is segít
