Mi sem példázza jobban, hogy hímsoviniszta társadalomban élünk még most is, minthogy olyan nőkről hallgat a történelem és irodalom, akik sok esetben sokkal jobban teszik dolgukat, mint az azonos foglalkozást űző férfiak, mégis szinte sehol sincsenek jegyezve.
3/6 A „szociológus” Tristan
Angliában börtönöket, nyomornegyedeket, bordélyokat látogatott, felméréseket végzett. Ezeket a Londoni séták című, riportszerű írásában jegyezte le. Ez pedig már szociológia.
A Munkásszövetség megírása kapcsán politikai aktivista lett. Bejárta Franciaországot, beszédeket tartott a munkások körében, majd útja végén hastífuszban halt meg. A nők helyzetével is foglalkozott.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanítóknak elrendelték, hogy a fiúkkal foglalkozzanak inkább, hiszen „amire egy nőnek szüksége van, azt úgyis tudja”.
Rámutatott, hogy a nők feleannyi napibérért dolgoznak, mint a férfiak, holott sok esetben veszélyesebb, akár nehezebb munkát is végeznek, adott esetben állapotosan.
„Az a törvény, amely elnyomja a nőket, és megfosztja őket a tanulás lehetőségétől, Önöket, férfiakat is leigázza. A tudatlan nő akadályozza a haladást…”
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!