Tizenhat évesen a közeli erdőből egy kétségbeesett elefánt sikolya ütötte meg a fülét. Az állat épp egy árkot próbált átszelni, miközben egy farönköt vonszolt – sikertelenül. A munkások ütötték, szúrták, lőtték csúzlival, hogy engedelmességre bírják.
„Az elefánt rám nézett, és éreztem a félelmét és a dühét. Teljesen tehetetlennek és összezavarodottnak éreztem magam. Nagyon fájt a szívem.” – emlékezett vissza Chailert.
„Mindent megpróbáltam, hogy megszűnjön a sikoltozás, de csak zavartam őket a munkában, így el kellett mennem. Aznap este is, miközben vacsoráztunk, még mindig hallottam az elefánt hangját.” Ez az élmény örökre megváltoztatta az életét.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
