Különösen azóta, hogy gyermekem született, nagyon fontossá vált számomra a környezetvédelem. Előtte sem éltem önző módon, de már régóta nem arról van szó, hogy csak magamnak akarok jót, csak a saját érdekeim fontosak…
Keveset észlelünk a világot sújtó élelmiszerválságból, hiszen még a sarki közértben is bőven megkapunk mindent, amire egy átlagos háztartásban szükségünk lehet. Az ország egyes régióiban mindennapos küzdelem az étkeztetés, ám ott sem az alapellátással van a probléma, hiszen a kínálat adott. Más területen kell keresnünk a jelentős hiányosságokat.
A Föld bizonyos részein ugyanakkor egyszerűen nincs élelmiszer, a termés mennyisége és minősége pedig attól függ, az időjárás mennyire kegyes a helyiekkel. A környezetünk viszont egyre kíméletlenebbé válik, hiszen mi sem figyelünk oda rá. Ezért dolgoznak kutatók ezrei, százezrei azon, hogy alternatív lehetőséggel mentsék a menthetetlent, és ellensúlyozzák az élelmiszerhiány hatásait.
A bőséges táplálkozás még nem jelent feltétlenül egészséget
Eric Toensmeier, a Yale Egyetem oktatója és a tanulmány vezető szerzője szerint az évelő zöldségek fokozott ismerete segíthet a 21. század néhány központi, mindannyiunkat érintő kérdésének kezelésében. Elmondása szerint ahhoz, hogy a világon mindenki egészséges mennyiségű zöldséget fogyasszon, a globális termelésnek meg kell háromszorozódnia. Jelenleg mintegy kétmilliárd embert érint a hagyományos alultápláltság, míg a nyugati ipari étrend minőségi alultápláltságot mutat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hiába fogyasztjuk az élelmiszereket (adott esetben jóval többet a kelleténél), ha azok nem egészségesek, akkor a túlsúlyunk dacára is tápanyaghiányosak, majd betegek leszünk.
Az évelő növények áldásos hatásai
Az évelő növények ismeretesek a világ minden táján. Óriási előnyük az, hogy egész évben növekednek, folyamatosan teremnek, viszont nem kell havi, éves rendszerben újratelepítenünk őket. A PLoS ONE folyóiratban megjelent új tanulmány szerint éppen ezért az évelő mezőgazdaság lehet az élelmiszertermelés egyik lehetséges útja, vagy akár a jövője. Az évelő növények tápláló, bőséges és friss, egészséges ételek forrásai lehetnek. A klímára is pozitív hatással bírnak, többek között azáltal, hogy egyszerűen fenntartható gazdálkodást jelentenek.
„Annak ellenére, hogy az évelő zöldségeknek különös jelentőségük van az éghajlatváltozás mérséklésében és a táplálkozási biztonságban, a tudományos szakirodalom kevés figyelmet szentel ezeknek a sokoldalú növényeknek. A széles körben termesztett és forgalmazott zöldségnövényekkel összehasonlítva sok évelő zöldségnek magasabb a tápanyagszintje”
– állítja Toensmeier.
A most közzétett tanulmányban a kutatók 613 ehető, évelő növényfajt vizsgáltak és csoportosítottak. 154 olyan fajt találtak, amik extrém magas tápanyagszinttel rendelkeznek, így akár szuperélelmiszerként is megállják a helyüket. De nem csak a tápanyagok szempontjából kiemelkedőek az évelő fajták.
A kutatók elmondása szerint az évelő zöldségek és növények termesztése drámai módon növelheti a talaj és a növények szénmegkötését. Ennek oka az, hogy az évelők hosszabb és stabilabb gyökereket fejlesztenek, mint a tipikus egynyári növények. Ezek a gyökerek pedig alkalmasabbak arra, hogy a szenet hatékonyabban kössék meg és tárolják a föld alatt a talajban. Toensmeier szerint az évelő növények nagyon széles skálán mozognak és ehhez képest különösen elhanyagoltnak számítanak. Évelő növény például a csicsóka, spárga, rebarbara, torma, kelkáposzta, málna vagy az articsóka.
A jó hír viszont az, hogy szemléletváltással nem csak a kétmilliárd embert érintő tápanyaghiányt, hanem a zöldségtermesztésre épülő ipar szénmegkötését is javítani tudjuk. Ez különösen igaz lehet akkor, ha az évelő növényekre épülő mezőgazdaságot olyan modern technikákkal ötvözzük. Ilyen lehet például a vertikális gazdálkodás, vagy éppen a hidroponika. Ezek a gazdálkodási formák ugyanis még tovább maximalizálhatják a termelést és tápanyagtartalmat. Emellett pedig olyan vidékeken is elérhetővé tehetik ezeket az élelmiszereket, ahol a körülmények egyáltalán nem ideálisak.