Keveset észlelünk a világot sújtó élelmiszerválságból, hiszen még a sarki közértben is bőven megkapunk mindent, amire egy átlagos háztartásban szükségünk lehet. Az ország egyes régióiban mindennapos küzdelem az étkeztetés, ám ott sem az alapellátással van a probléma, hiszen a kínálat adott. Más területen kell keresnünk a jelentős hiányosságokat.
A Föld bizonyos részein ugyanakkor egyszerűen nincs élelmiszer, a termés mennyisége és minősége pedig attól függ, az időjárás mennyire kegyes a helyiekkel. A környezetünk viszont egyre kíméletlenebbé válik, hiszen mi sem figyelünk oda rá. Ezért dolgoznak kutatók ezrei, százezrei azon, hogy alternatív lehetőséggel mentsék a menthetetlent, és ellensúlyozzák az élelmiszerhiány hatásait.
A bőséges táplálkozás még nem jelent feltétlenül egészséget
Eric Toensmeier, a Yale Egyetem oktatója és a tanulmány vezető szerzője szerint az évelő zöldségek fokozott ismerete segíthet a 21. század néhány központi, mindannyiunkat érintő kérdésének kezelésében. Elmondása szerint ahhoz, hogy a világon mindenki egészséges mennyiségű zöldséget fogyasszon, a globális termelésnek meg kell háromszorozódnia. Jelenleg mintegy kétmilliárd embert érint a hagyományos alultápláltság, míg a nyugati ipari étrend minőségi alultápláltságot mutat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hiába fogyasztjuk az élelmiszereket (adott esetben jóval többet a kelleténél), ha azok nem egészségesek, akkor a túlsúlyunk dacára is tápanyaghiányosak, majd betegek leszünk. Olvass még a témában
