Örömanya
Még csak 12 éves voltam, de úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna. A ceremónia közepén az egyik örömanya felállt és jó hangosan azt mondta: „Nem egy ilyen seggfejnek szántam a lányomat!” A násznép visszahőkölt, a menyasszony a könnyeit nyelte, a vőlegény csak állt, mint aki karót nyelt. Végül pár lelkesebb nagybácsi kivezette a tiltakozó anyukát és a ceremónia folytatódott, de a hangulat csak akkor állt helyre, amikor már a vacsorán italozott a vendégsereg. A pár egyébként azóta is boldog együtt, de az anyuka nyilván nem találkozik a vejével.
A gyerekek
A nagybátyám újraházasodott és előző házasságából született gyerekei is ott voltak az esküvőn. A nyolcéves kisfiú komolyan vette a „most szóljon, vagy hallgasson örökre” részt, mert kis gyerekhangján bekiabált: „Apa, ne csináld!” A násznép idegesen nevetgélt, mindenki próbálta kis gyerekcsínyként felfogni a kínos intermezzot, a rokonok pedig gyorsan kivitték a gyereket.
Olvass még a témában
„Azt hittem megjött, de csak az orra vérzett.” – A legfurább, legviccesebb szexuális félreértések
„Túl sok üzenetet küldött” Mi volt az első finom jele annak, hogy megcsal?
Jelek, hogy csak félsz szakítani, pedig lépned kellene
Férfiak, – a szépségen és a szexen kívül – mi számotokra a kedvenc női tulajdonság?
Az égi jel
Itt nem egy személy szólt közbe, hanem a természet. Egy bájos vidéki templomban volt az esküvő, amikor megérkeztünk és bementünk, még hét ágra sütött a Nap. Amikor azonban a pap feltette a kérdést, egy hatalmasat villámlott, egy faág a tetőre esett és a mennydörgés fülsiketítő volt. Még a pap is feszengve, nevetgélve jegyezte meg, hogy reméli, hogy ez nem égi jel volt, de a pár sajnos két év múlva elvált.
A cikk folytatódik, lapozz!