Vallás
Bár tény és való, hogy már az ókorban is elsősorban a sport miatt tartották meg az olümpiai játékokat, de e mellett fontos volt az is, hogy az isteneknek tetsző dolgot cselekedjenek.
Éppen ezért a játékok Zeusz tiszteletére jöttek létre, és a megnyitó ünnepségen is az istennek kellet esküt tenni, hogy az atléta felkészült, és hogy megőrzi a sport tisztaságát.
Tisztelet
Hogy mennyit jelentett az ókori görögöknek az olümpiai játéksorozat? Nagyon is komolyan vették. Olyannyira, hogy az első megrendezésétől, vagyis i.e. 776-tól számolták a saját időszámításukat. Emellett sok olyan történet is kering, hogy a háborúkat is felfüggesztették erre az időre.
Hogy ebben mennyi az igazság, azt nem tudni, az mindenesetre biztos, hogy az atléták, akik a legtöbb esetben katonák is voltak, elhagyhatták a csatateret, és szabad elvonulást biztosítottak nekik még az ellenséges területeken is.
Eredet I
Hogy honnan is ered a játékok rendezésének hagyománya, az sajnos nem tisztázott, ám több legenda is kering. Az egyik szerint Peloposzról, Olümpia királyáról emlékeznek meg ilyenkor.
A legenda szerint a tisztelet azért illeti meg a királyt, mivel legyőzte Oinomaosz királyt és elnyerte lányának kezét, amihez isteni segítséget is kapott Poszeidon képében. A játékok tehát az ő halotti ünnepségének részei.
Eredet II
Egy másik mítosz ennél jóval egyszerűbben festi le a játékok alapítását. Az egyik jelentős görög mitikus hős, Héraklész, mikor Olümpiában járt ott éppen sportversenyek folytak.
A félisten benevezett egy számban, amit meg is nyert, és emlékezetessé akarta tenni az emberek számára azt a napot. Ezért elrendelte, hogy a versenyt ismételjék meg minden 4. évben.
Kép forrása: Ókori Olümpia
Eredet III
Egy harmadik monda szerint nem más rendelte el a játékok rendezését, mint maga Zeusz, az istenek királya. Miután 5 testvérét apjuk, Kronosz lenyelte, hogy ne taszíthassák le a mindenség trónjáról, az utolsót az anyjuk Rheia elrejtette előle.
Ő volt Zeusz, aki felcseperedve megküzdött zsarnok nemzőjével, és legyőzve őt, kivágta a testvéreit a hasából. Ennek örömére, és hogy az emberek emlékezzenek hőstettére, rendelte el az olümpiai játékok rendezését.
Résztvevők
Sokan nem tudják, hogy eredetileg a játékokon bizony meg kellett felelni egy – két feltételnek ahhoz, hogy az adott atléta részt vehessen. Először is, mindenképpen férfinak kellett lennie. Hogy ezt a szabályt betartassák, és ne lehessen kibújni alóla, így a sportolók az olümpiákon meztelenül vettek részt.
A ruhátlanságra azért is volt szükség, mert a játékok nem csak a sportról, hanem az emberi test ünnepléséről is szóltak, így az egyébként is laza erkölcsökkel rendelkező ókoriak kedvükre gyönyörködhettek kedvenceikben. A nem mellett fontos követelmény volt az is, hogy a sportolók mindegyike beszéljen görögül.
Nők?
Akármilyen megdöbbentő, az ókori játékok győztesei között is voltak nők. Ez persze nem azt jelenti, hogy furmányos trükkökkel imitálták a meztelen férfi testet.
Csupán arról van szó, hogy a fogathajtásban nem azt a személyt illették meg az elismerő szavak és a dicsőség, aki vezetett, hanem a szekér vagy a lovak tulajdonosát, és itt már nem volt megkötés arra vonatkozóan, hogy az adott ember milyen nemű. Így történhetett, hogy i.e. 396-ban és i.e. 392-ben is Küniszka, Spárta akkori hercegnője tudhatta magáénak az első helyet.