Amióta az eszemet tudom, külsőleg mindig is a barna hajú, barna szemű és szakállas férfiak tetszettek. Belső tulajdonságként pedig fontosnak tartottam, hogy ugyanolyan legyenek, mint én. Felállítottam egy tökéletes ideált magamban. Az én elgondolásomban, csak ezt a típus jöhetett számításba. Eddig lehet rosszul gondolkodtam, ha Mr. Big még nem kopogtatott be.
Evolúciós elmélet
Számos kutatást végeztek már abban a témában, hogy milyen szempontok alapján választunk párt magunknak. Az evolúciós elmélet, a szociológusok körében már évtizedek óta létező fogalom. Ami szerint, bizonyos szempontok alapján választjuk ki a legértékesebb társat.
Olyan tulajdonságokat részesítünk előnyben, amik a gyermekvállalással kapcsolatosak.
Azaz, a saját génjeink továbbörökítése a legfontosabb szempont. Ideális a másik fél testalkata, feszes, izmos-e a bőre, milyen a fogazata. Milyen génekkel rendelkezik, és ha tetszik, akkor partnerünk lehet, az egészséges utód nemzésében. Ennek az elméletnek az a következménye, hogy hasonló tulajdonságokkal alapján kellene párt választunk magunknak.
Online társkeresés
Társadalmunk egyik legkönnyebb ismerkedési formája, az internetes társkereső applikációk használata. A keresőbe be tudjuk állítani a leendő partnerek korát, az ideális távolságot és meg tudjuk adni a saját érdeklődési köreinket. Feltöltünk pár fotót és indulhat is a „vadászat”.
A választás nem nehéz, jobbra vagy balra húzunk, tetszik, vagy nem tetszik. De mi alapján döntjük el, hogy szimpatikus-e az egyén, avagy sem? Az első benyomás a fotók alapján történik. Milyen az arcformája, a szeme színe, ha egész alakos fotó van feltöltve, akkor pedig a testalkata.
Ha már több dologban is nekünk tetsző a látvány, akkor elolvassuk a bemutatkozó szövegét, és megnézzük, hogy vannak-e közös érdeklődési pontok vagy tetszik-e a másiké. Ezek még a legalsó lépcsőfokok.
Aztán, ha kölcsönös a szimpátia, mindketten jobbra húzzuk egymást és elindulhat a levelezés.
Csetelés közben derül ki, hogy élvezetes-e a másikkal a beszélgetés. Helyesen ír vagy sem? Mennyire érdeklődik irántunk, hogy csak úgy halad a beszélgetés vagy olyan nyögvenyelős? És, ha felkeltette az érdeklődésünket, azzal, hogy megtaláltuk a közös pontokat, vagy éppenséggel azzal, hogy pont az ellentétünk, eldönthetjük, hogy esélyt adunk a találkozásra. És, ha mégsem volt szimpatikus, akkor elköszönünk és a törlés funkciót használjuk.
Személyes találkozás
Létezik-e szerelem első látásra? Ha még nem történt velünk ilyen, a pszichológusok állítás szerint igen, és nekik hihetünk. Maga a jelenség azt takarja, hogyha valakivel 100 mp-ig tartó szemkontaktust tartunk, akkor tényleg kiválthat belőlünk vonzódást. És abban a rövid pillanatban létrejöhet a kölcsönös vonzalom, és egy kimondatlan érzelmi egyesülés.
A legcsodálatosabb az egész folyamatban, hogy a kiváltó okát sem tudjuk megmondani. Csak úgy megtörténik.
De ha mégsem bolondulnánk bele a szerelmünkbe az első alkalommal, akkor létezhet-e szerelem sokadik látásra? Többnyire az ilyen szerelmek, akkor alakulnak ki, amikor már többször találkoztunk valakivel és jobban megismerjük. Többnyire az iskolai, munkahelyi kapcsolatok.
Közös térben mozgunk, és sokszor összefutunk. Majd szimpatikussá válik, mert megtetszik az illata, a mozdulatai, van valami sajátságos dolga. És, ha még nem is a kifejezett ideálunk, elkezdünk hozzá érzelmileg kötődni. Kialakul a kölcsönös szimpátia, működik a kémia, bontakozik a szerelem. Egyenes út a randihoz.
Az, hogy ki miben hisz, változó. Lehetünk egyformák, befejehtetjük egymás mondatát, kiegészítjük egymást, mint a zsák a foltját, vagy tűz és vízként, vonzódhatunk az ellentétünkhöz. És az is sokféle lehet, hogy ki mit szeretne. Alkalmi partnert, házastársat, lelki társat. De bármit is dönt el az agyunk, a szerelembe esést nem a tudatosság, hanem a szívünk fogja irányítani. Aztán vagy elfogadjuk, vagy küzdünk ellene.