Egész életemben azt gondoltam, hogy álmaim férfija minimum 180 centi fölött van, bizonyos – vagány – módon él és határozott elképzeléseim voltak arról is, hogy milyen a személyisége. Aztán randira hívott egy srác, aki ennek mondhatni szöges ellentéte volt, de mégis volt benne valami, ami miatt igent mondtam. Kiderült, hogy én nem arra vágyom, amire eddig hittem, és az illető mégis minden szinten boldoggá tett.
Azóta tudom, hogy a fehér hercegről gondolt gyerekes elképzeléseinket el kell engedni, hiszen én magam sem voltam tisztában azzal, hogy milyen férfira van szükségem. Az alábbi öt dologra jöttem rá, mióta megtaláltam az igazit.
4/5 Elhagytam a komfortzónámat
Eddigi párkapcsolataim egy kaptafára „készültek” és mindig ugyanazt a sémát követni egy idő után mérhetetlenül unalmassá vált, főleg azért, mert mindig ugyanúgy – rosszul – végződött. Az a típus, akit én kerestem kétségbeesetten, sosem engem keresett, így az egész eleve kudarcra volt ítélve.
Azzal, hogy esélyt adtam a jelenlegi páromnak, egy új világ nyílt meg előttem, ugyanis végre nem stresszelek és szorongok a kapcsolatban – mint eddig minden alkalommal – hanem felszabadult és végtelenül boldog vagyok.
Ez az élmény még új nekem, de nagyon élvezem!
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!