Te mi alapján választod ki egy bevásárlás során, hogy mi kerül a kosaradba? A mai világban teljesen érthető módon az ár az egyik legmeghatározóbb tényező, az egészségünk érdekében viszont borzasztóan fontos, hogy azt is tudjuk, pontosan mit készülünk elfogyasztani. Így mindig jó döntés, ha egy adott élelmiszer címkéjét is elolvasod, és az összetevőket is figyelembe véve döntöd el, mi az, amit valóban jó döntés megvenned.
De hogy konkrétan milyen tényezőkre ajánlott figyelned, és mit tehetsz, ha bizonytalan vagy egy termékkel vagy összetevővel kapcsolatban, abban Simon Sarolta dietetikus segít eligazodni.
A szakértő
Simon Sarolta
dietetikus
Hogy látod, mennyire jellemző idehaza, hogy tényleg tudjuk, mi van az általunk vásárolt élelmiszerekben?
Dietetikusként én úgy látom, hogy ez továbbra is egy fejlesztendő készség lenne hazánkban. Tapasztalataim szerint a laikusoknak főként a megbízható ismeretanyagok felkutatásában adódhatnak nehézségeik, ez pedig hozza magával a többi elakadást is. Számos platformon cenzúra nélkül terjeng mindenféle hír és információ, amit nehéz megszűrni specifikus hattértudás hiányában. Fontos, hogy senki ne féljen kérdéseket feltenni és próbáljon hiteles forrásokból tájékozódni adott témában.
Ilyen hiteles forrásaink lehetnek például szakemberek, mint dietetikusok vagy élelmiszermérnökök. Szakmai oldalakat tekintve például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), Tudatos Vásárlók Egyesülete, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tájékoztatói és programjai is segítségünkre lehetnek.
Milyen információkat kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkéjén?
Az élelmiszerek jelölési követelményeiről és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról az 1169/2011/EU rendeletből juthatunk pontos információkhoz. A kötelező jelölési elemek között vannak, a teljesség igénye nélkül, az élelmiszer tárolására és felhasználhatóságára vonatkozó feltételek, származási hely, a minőségmegőrzési idő, az összetevők és azok mennyiségének jelölése, a tápértékjelölés és az allergének listázása is.
Ez utóbbit tekintve, kötelező feltüntetni minden olyan allergiát vagy intoleranciát kiváltó anyagot az élelmiszer címkéjén, amit annak előállításához felhasználtak valamilyen formában. Ezeket az összetevők között jól láthatóan és kiemelve kell megjelölnie a gyártónak (pl.: aláhúzással). A jelöléseken minden olyan információt közölniük kell a vásárlóval, amivel megelőzhetik az adott élelmiszer egészségre ártalmas hatását. Tehát az esetleges keresztszennyeződésekről is információt kell nyújtani a fogyasztók számára.
Keresztszennyeződésnek hívjuk azt a jelenséget, amikor a gyártott élelmiszer a gyártási folyamat során olyan anyaggal, allergénnel érintkezhet, amit az eredeti élelmiszer receptúra egyébként nem tartalmaz. Példa erre, ha a gyártó egy légtérben készít többféle élelmiszert, mert ekkor a levegőből is kerülhet allergén a másik, alapvetően allergénektől mentes élelmiszerre.
Mik azok a tudnivalók, amelyekről a gyártótól érdemes informálódnunk?
Én úgy gondolom, ha elbizonytalanodunk egy termék összetevőit illetően és sem a gyártó honlapján, sem pedig megbízható szakmai oldalakon nem találunk választ a kérdéseinkre, akkor nyugodtan forduljunk a gyártó ügyfélszolgálatához tájékoztatásért. Táplálékallergia, vagy intolerancia meglétekor a dietetikai tanácsadásokat követően elsősorban a saját felelősségünk, hogy megbizonyosodjunk egy-egy élelmiszer étrendünkbe illeszthetőségéről, mindemellett én úgy gondolom, hogy megbízhatunk a gyártók pontos élelmiszerjelöléseiben is. Mint említettem, a legfontosabb tudnivalókat a gyártóknak kötelességük félreérthetetlenül feltüntetni a termékeken, nem érdekük fatális hibákat elkövetni.
Mit tükröz a címkéken az átlagos tápérték 1 adagra vonatkozóan?
Az élelmiszer energiatartalmát és a benne található tápanyagok mennyiségét alapvetően 100 g-ra, vagy 100 ml-re vonatkoztatva kell kötelezően feltüntetni (vannak kivételek) az élelmiszercímkén. Emellett a csomagoláson 1 adagra vonatkoztatott mennyiségek is feltüntethetőek, amiket az élelmiszergyártó határoz meg elsősorban táplálkozási ajánlások, vagy tapasztalatok alapján. Az energia – és tápanyagmennyiségek a Referencia Beviteli Érték (RBÉ, angolul RI) százalékában is önkéntesen megadhatók.
Ez esetben a terméket az alábbi mondattal kiegészítve találhatjuk meg: „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400kJ /2000kcal)”. A jelölés mellett látható százalékos érték azt fejezi ki, hogy az adott élelmiszer egy adagja, vagy 100g-ja mekkora részét jelenti ennek a napi referencia beviteli értéknek.
Arról nem szabad megfeledkeznünk, hogy az 1 adagra vonatkoztatott mennyiségek csak általános ajánlások és nem nyújtanak személyre szabott segítséget a fogyasztó számára.
Tapasztalataid szerint idehaza milyen élelmiszerekben találkozhatunk a legváratlanabb összetevőkkel?
Általánosságban elmondható, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakrabban előfordulhatnak olyan összetevők, vagy adalékanyagok, amelyeket egy otthoni elkészítés során nem tennénk az ételhez.
Habár az adalékanyagoknak funkcionálisan hasznos szerepük van a gyártó által elérni kívánt célok megvalósításában (pl.: állag javítása), mégis elsősorban a feldolgozatlan vagy a minimálisan feldolgozott élelmiszerek fogyasztására érdemes törekedni, mert ezzel nagymértékben hozzájárulhatunk az egészségünk fenntartásához.
Mit tegyünk, ha bizonyos összetevőket, kifejezéseket nem ismerünk a címkéken?
Először is a legfontosabb, hogy ne ijedjünk meg a számunkra ismeretlen élelmiszer összetevőktől, hanem gyűjtsünk információt róluk. Ha egyes élelmiszer összetevőkkel, kifejezésekkel kapcsolatban kérdéseink merülnek fel, akkor a Tudatos Vásárlók Egyesülete nevű szervezet honlapját nagyon ajánlom minden érdeklődőnek. Az oldalukon rengeteg közérthető információval gazdagodhatunk, ha például az E-számokról, tartósítószerekről, vagy akár az élelmiszercímkékről szeretnénk tudást szerezni.
Miért olyan fontos, hogy mindannyian alaposan meggondoljuk, mi kerül a kosarunkba?
Tudatos vásárlással és az ezt körülölelő tervezéssel rengeteg előnyös változást érhetünk el a mindennapjainkban, valamint a közvetlen és a közvetett környezetünkben egyaránt. A tervezés és a tudatosság biztonságérzetet is nyújt, így szerepet játszhat a napi rohanással járó stressz csökkentésében. Ezen felül környezetvédelmi célokat is szolgálhat, hiszen vásárolhatunk csomagolásmentesen, helyi termelőtől, szezonális élelmiszereket. A tudatos tervezés hatására pedig az élelmiszerhulladékok mennyiségét is csökkenthetjük. Mindezek mellett a tápanyagdús élelmiszerekkel megtámogathatjuk az egészségünket és bizonyos betegségek és egészségügyi problémák kockázatát csökkenthetjük általuk.