Kiderült: a kevés pénzből gazdálkodók sokkal környezettudatosabban élnek

Kiderült: a kevés pénzből gazdálkodók sokkal  környezettudatosabban élnek

Címlap / Életmód / Egészség / Kiderült: a kevés pénzből gazdálkodók sokkal környezettudatosabban élnek

Életmód tanácsadóként is dolgozom, és gyakran találkozom azzal a kifogással, hogy „nincs pénz egészségesen étkezni”, arra pedig főleg nem telik, hogy valaki környezettudatos is legyen. Én úgy látom és azt tapasztalom, hogy ha kellő háttérismerettel állítjuk össze az étrendünket és az életmódunkat, akkor az nagyon olcsó tud lenni. Akkor is, ha a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után általa. Egyébként távolról sem igaz, hogy a szegények rendelkeznének a legnagyobb károsanyag-kibocsátással. Ennek éppen az ellenkezője állja meg a helyét. 

A gazdagoknak nem úgy számít az ár, mint gondolnánk

A nem fenntartható áruk valóban egyre drágábbak és ennek nem csak az infláció az oka. Egyre több cég ösztönzi vásárlóit arra, hogy környezettudatosabb választások mellett tegyék le a voksukat. Igen ám, de azok sem olcsóak sőt, sokszor még mindig drágábbak, sajnos. A módszer tehát gyakran visszafelé sül el és a Penn State kutatói még egy bökkenőt találtak. Kiderült, hogy a gazdagok úgy érzik, ha valamiért sokat fizettek, akkor kvázi jogosultak arra, hogy terheljék a környezetet.

A kutatás alapján kiderült, hogy a felsőbb osztályba tartozók nagyobb valószínűséggel vásárolnak fenntarthatatlan termékeket, árukat, akkor is, ha azok drágábbak. 

Ezek a megállapítások nem csupán élelmiszerekre vonatkoznak, tehát nem arról van szó, hogy a felsőbb osztályokhoz tartozók az aktuális kedvük szerint vásárolják meg a drága ételeket, vagy gondolkodás nélkül rendelik a több ezer kilométerről érkező fogásokat az étteremben. Úgy fest, a gazdagok hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a „társadalmilag költséges” helyzeteket is.

Tehát fokozottan védett helyekre látogatnak el, sokat repülnek, nem foglalkoznak gépjárműveik kibocsátásával, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtéssel. Úgy néz ki, hogy a gazdagok könnyen azt érzik, mások felett állnak, joguk van úgy élni, olyasmit megtenni, amit másoknak nem. A szomorú pedig az, hogy ezt nem muszájból, vagy éppen tudatlanságból teszik, hanem azért, mert felsőbbrendűnek érzik magukat. 

NataliaDeriabina/istockphoto.com

Nyilván akadnak kivételek

Természetesen a kutatók is kiemelték, hogy a felmérés nem vonatkozik egyformán minden gazdagra és minden szegényre egyöntetűen, bőségesen akadnak kivételek. Ráadásul arra is rájöttek, hogy egy egyszerű módszerrel a gazdagokat is ráébreszthették arra, hogy jobban oda kellene figyelniük. Ez a módszer pedig nagyon egyszerű: felhívták a figyelmüket arra, hogy pusztán az anyagi javak miatt nem lesz valaki „egyenlőbb” a másiknál. Azt írták, amikor ez világossá vált az érintettek számára, akkor a követett tendenciáik nagyrészt megszűntek. 

 „Amikor arra késztettük az embereket, hogy gondoljanak az egyenlőségre vagy a környezetünkre, akkor megértették, hogy nem lehet magától értetődő a környezetszennyezés csak azért, mert magas árat fizettek egy termékért” – mondta Karen Winterich.

A tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy azok az emberek, akik „alsó osztálynak” tartják magukat, közösségibb értelemben gondolkodhatnak, mint gazdagabb társaik.

Ez abból a tapasztalatból fakadhat, hogy a szegényebbeknek jobban kell támaszkodniuk a közösségükre, és ezért inkább közösségi beállítottságúak, kevésbé valószínű, hogy egyéni szinten gondolkodnak” – összegzi Winterich professzor. 

Valószínűbb, hogy ezek az emberek jobban felismerik a társadalmi költségeket, mint a gazdagok. Úgy gondolják, hogy ha vásárlásuk kárt okoz a közösségükben, akkor inkább nem költenek. Ők előbb fognak többet fizetni valamiért, azaz vállalják, hogy egyéni szinten rosszabbul járnak, minthogy ártsanak a közösségüknek. 

VIDEO Így tedd fel helyesen a kontúrt, bronzosítót és pirosítót

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!