Az éhezés hosszútávú hatása

Nem enni egyeseknek sikk, másoknak kényszerpálya. A strandalak elérésére meghirdetett divatdiéták gyakran a néhány napos nullkalóriás étrendről szólnak, de ha az éhezést hosszútávon folytatnánk, érdemes tisztában lenni vele, hogy komoly egészségkárosító hatása lehet.

Egy kutatás kimutatta, hogy az éhező gyerekek nagy valószínűséggel nem járják ki az iskolát, és nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint az ételt nem nélkülöző társaik. Egy másik tanulmány szerint azok a gyerekek, akik nem kaptak rendszeresen elegendő ételt, 10 éven belül valamilyen komoly egészségügyi problémával kellett megküzdeniük. 

Az éhezésnek van egy toxikus hatása: nagyobb valószínűséggel alakul ki krónikus betegség és asztma, mint a soha nem éhező gyerekeknél.

Szintén az éhezés következtében csökken a növekedési hormon szintje, valamint a nemi hormonok termelődése, és megnő a stresszhormonok szintje, ami az immunrendszert gyengíti. 

A tápanyagdús étkezésen van a hangsúly

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a tápanyagban szegény étkezés hatással van a gyermekek egészségére, de vajon mi történik a szervezetünkben ilyenkor? A D-vitamin hiánya mellett melyek azok a tipikus elemek, amelyek éhezés esetén hiányoznak az egészséges fejlődéshez?

Ott, ahol a szülők az olcsóbb ételeket választják a rostokban gazdag, friss zöldségek, gyümölcsök, zsírszegény húsok helyett, a gyermekek cukor- és zsírfogyasztása általában nő, és megjelenik a vashiány. Ezzel együtt az A-vitamin és a jód hiánya is hamar megmutatkozik.

A jód különösen fontos az agyi fejlődéshez, a hiánya mentális visszamaradottságot és agykárosodást okozhat. 

Az egészséges ételek hiánya a gyerekeknél kimerültséget, végtelen fáradtságot okozhat, az ADHD szindrómás gyerekeknél pedig épp a hiperaktivitásukat növeli. Az éhezés a csontjainkra is negatívan hat: a rágás hiánya a fogainkat és az izomzatunkat is gyengíti.

És ne felejtsük el az elhízást sem megemlíteni, hiszen ez gyakran a tápanyagban gazdag táplálkozás hiányából ered. Az olcsó csipsz, a mirelitpizzák, a virsli és a párizsifélék, vagy az ízfokozókkal feltuningolt félkész ételek könnyen elhízáshoz vezethetnek. 

Nem eszünk, mégis hízunk?

A drasztikus diéta következménye is lehet túlzott elhízás. A szervezet kiéheztetése nemcsak epekövességet, káliumhiányt, szívritmuszavart okozhat.

Ha radikálisan csökkentjük a tápanyagbevitelt, a szervezetünk éhező üzemmódra vált, és a testünk a túlélésre játszik.

A túl szigorú diéta hatására csökkentjük az energiafelhasználást, és elkezd a szervezetünk tartalékolni. Ezáltal az a minimális étel, amit megeszünk, azonnal a zsírpárnáinkat növeli, az anyagcserénk pedig lelassul, ezáltal is csökkentve az energiafelhasználást. Egy-két napos böjtölés után, ha ezt tovább folytatjuk, a bélbolyhok sorvadni kezdenek, és tönkremegy a bélflóránk. 

Az állandó éhség ráadásul nemcsak a kellemetlen éhségérzettel jár együtt, de lelkileg is megterhelő a fogyókúrázó számára. Az állandó éhségérzetnek szinte lehetetlen ellenállni, és gyakran nassolással próbáljuk csökkenteni. Ez pedig bevitt kalóriákat jelent, amelyek ugyan nem tűnnek étkezésnek, mégis gátolják a súlyvesztést. Gyakran a lelassult fogyás hatására hagyjuk abba a diétát, és kúsznak vissza a nem kívánt kilók. Ráadásul többszöri sikertelen próbálkozás után az alapanyagcserénk is jelentősen lelassul, így a szervezetünk, amint tápanyaghoz jut, raktározni kezd, és további hízásra is számítani kell. 

Az éhezés együtt jár az erőtlenséggel, fáradtságérzéssel, ami szintén akadálya a mozgásnak, sportolásnak.

Az éhezés hatására a májban lévő zsírok is felszabadulnak, sőt, a csontjainkból az ólom is kioldódik. (Egyes fogyókúrás klinikákon külön injekciót kap a fogyni vágyó, amely segít megkötni a szervezetben felszabaduló ólmot.) A mozgásszegény életmód hatására csökken az izomzat, és az anyagcsere sebessége is lelassul. Ez a folyamat már néhány napos éhezés esetén is beindul: a szervezetünk lebontja a zsírt, aztán jöhetnek az izmok, végül pedig a csontokat is leépíti a szervezet a túlélés érdekében. Az éhezés legvégső fázisában az idegrendszer és az agy kerül sorra.

Ha fogyókúrázni szeretnénk, mindenképp figyeljünk arra, hogy változatosan étkezzünk, együnk naponta legalább háromszor, ideális esetben hatszor, és ne felejtsük ki a vitaminokat és az ásványi anyagokat az étrendünkből!