Sokakra mért magányt a pandémia az elmúlt évben is, így nem csoda, ha azt látjuk az ismerőseinken, barátainkon, hogy kicsit befordultak. De ne aggódjunk, pár apró cselekedettel már mi magunk is segíthetünk a helyzeten!
Apró kedvességek
Bármilyen kedvesség, szerethető gesztus, figyelmesség jóleső tud lenni, különösen egy olyan időszakban, ahol könnyebb megoldásnak tűnik elzárkózni egymás elől, elszeparálódni. Mindannyiunknak jól tud esni, ha pl. virágot vagy képeslapot kapunk, vagy akár egy szeletet a kedvenc sütinkből.
„Szeretem” napok
Az is segíthet kizökkenteni a másikat, ha megszervezünk olyan programokat, amelyekről tudjuk, hogy szereti csinálni. A pszichológus szerint a kliensek ebben a helyzetben gyakran vagy a múltban merengenek, vagy a jövőn szoronganak, így nehéz megérkezni az itt és most pillanatába. Az időtöltés lehetősége, az aktivitás, cselekvés kiragad a merengő állapotból – már egy rövid séta is csodákra képes.
Beszélgessünk!
A depressziós, szomorú ember beszűkült módon szemléli saját magát, a történéseket és a világot is önmaga körül.
„Sajnos a környezet ezt gyakran félreértelmezi, önzőségnek, egyoldalú működésnek fogja fel, kerülni kezdi az illető társaságát. Pedig az elhagyás, elfordulás még inkább fokozza a másik nehéz állapotait, ezért a környezetből érkező elfogadó, támogató, bíztató megnyilvánulások és a picit mélyebb, hosszabb beszélgetések sokat segíthetnek feltárni a problémát vagy akár rámutatni a pozitív megoldásokra is” – magyarázza a pszichológus.
Ha pedig magunkon szeretnénk segíteni, mert úgy érezzük, mi fordultunk picit be az utóbbi hónapokban, az életmódváltás, a testmozgás, az egészséges táplálkozás, a relaxáció, a meditáció, a tudatos jelenlét gyakorlása, a természetközeli élmények, az önsegítő csoportok, közösségek (akár online is), a kreativitás gyakorlása, a kézműveskedés, az alkotás mind-mind sokat tehetnek hozzánk a szakember szerint.