A „dicséret”
Az első munkahelyemen a jegyzeteimet éjszakába nyúlóan gépeltem és szigorúan 3 színű sorkiemelővel jelöltem meg a fontos részeket. Emlékszem, amikor az egyik kollégám tágra nyílt szemmel nézegette a lapokat, majd azt mormolta: „Úristen. A „túlteljesítő” szó mellett a te fotód van a szótárban…”
A hangsúlyból kihallottam, hogy nem dicséretnek szánta és én nem is vettem annak. Érdekes, hogy a szavai csak évtizedekkel később jutottak eszembe újra, amikor a perfekcionizmusom ellenére leépítettek a munkahelyemen, a nagyfiam éppen nem beszélt velem és a férjem közölte, hogy beleszeretett valakibe.
Akkor „lementem alfába” és rájöttem, hogy teljesen bolond vagyok, minek és kinek erőlködöm én? Azóta új ember vagyok: túlteljesítő voltam, de már csak a középszerűség a célom. Olvass még a témában
Nem gondoltam, hogy a szomszédom miatt kell majd „azt a beszélgetést” előbb lefolytatnom a gyerekemmel
Ha ebben a hónapban születtél, először mindig valaki lelkébe szeretsz bele
Mondjuk ki: a felnőttek sokszor hülyék – és ezért nem nevelem a lányom arra, hogy csak a kora miatt tiszteljen valakit
Anya vagyok, de néha idegennek érzem magam a saját korosztályomban
Következő cikkünkA tél tényleg rontja a szaglásunkat? Ezt mondja róla a tudományAhogy beköszönt a tél, sokan észrevehetjük, hogy a természet megannyi csodája mellett, a szaglásunk is megváltozik. De mit mond erről a tudomány? Valóban befolyásolja a hideg idő és a benti száraz levegő a szaglóképességünket? Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a szaglásunk téli változásait tudományos kutatások és…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
