De milyen az igazán boldogító dal?
Dr. Jacob Jolij, a hollandiai Groningeni Egyetem idegtudósa is úgy véli, hogy a zene értékelése nagyon személyes dolog, ami egyúttal megnehezíti, hogy egyértelmű képletet dolgozzanak ki erre a célra. Felfedezte ugyanakkor, hogy pontosan mi is az, ami zenehallgatás közben fokozza a jókedvünket:
- Nem úgy számít a szöveg, ahogy gondolnánk: Ha boldogabbak szeretnénk lenni, akkor értelemszerűen pezsdítő, vidám, optimista szövegekre vágyunk, nem pedig olyan dalokra, amik háborúról, vagy éppen csalódásról, szakításról szólnak. Ez eléggé logikus, és a kutatók is alátámasztották, hogy a boldogító dalok középpontjában valóban vidám események állnak: bulizás, tengerparti szórakozás, napozás, vagy valami más, ami a személyes érdeklődési körhöz passzol. A csavar abban rejlik, hogy a popra olyannyira jellemző, gyakorlatilag értelmetlen dalszövegek is legalább ennyire képesek felvidítani a hallgatókat.
- Fontos a tempó: A boldogító dalok átlagos tempója magasabb, mint egy tipikusnak tekinthető, hétköznapi dalnak. Míg egy átlagos popdal kb. 118 ütés percenként, addig a boldogító dalok 140-150 ütéssel pörögnek percenként.
- Számítanak a zenei kulcsok: A boldogító zenéknek egyértelmű mintázatunk van, túlnyomórészt vidám, derűs, tehát inkább magasabb hangfekvések jellemzőek rájuk, semmiképpen sem borongósak, komorak és mélyek.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom
