A zene önmagában is képes arra, hogy hatalmas és felkavaró érzéseket keltsen bennünk – vagy éppen teljes nyugalmat biztosítson.
Ahogy meghalljuk a dallamot, gyakorlatilag azonnal érezzük ezt a változást: néhány másodperc és képzeletben teljesen más tájon találjuk magunkat, vagy éppen furcsa, elfeledett emlékek, érzelmek ébredeznek bennünk. Ezek után már nem is túl meglepő, hogy a zene felé fordulunk, amikor rossz kedvünk van. De vajon van olyan zene, amitől tényleg jobban érezheted magadat? A válasz megszerzéséhez először is vessünk egy pillantást a zene és a boldogság mögött rejlő tudományra.
Hogyan hat ránk a boldogító zene?
A McGill Egyetem Montreali Neurológiai Intézetének és Kórházának tudósai szerint a zenehallgatás valóban érezhető és mérhető élettani hatással van testünkre. Kutatásaikból kiderült, hogy a zenehallgatás során dopamin szabadul fel a testünkben, ami kölcsönhatásba lép agyunk örömérzetéért és jutalmazásáért felelős területével.
A dopamin ugyanakkor nem termelődik akármilyen dallam hatására! Lehet, hogy azt gondolod, ez teljesen relatív kérdés, hiszen mindannyian más zenét szeretünk. Nálam például abszolút favorit a reggae, és hát ennek nyomán nem érzem magam túlságosan feldobottan, amikor itthon felcsengenek a metálos dallamok.
A tudomány szerint azonban nem stílustól, de nem is egyéni ízléstől függ, hogy boldogok leszünk-e a zenétől. Az a bizonyos hidegrázás a megnövekedett pulzusszámmal csak azokra a számokra jellemző, amik megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Persze, ettől még nem kell senkinek eltekintenie a kedvenc slágereitől, de a kutatócsoport megállapította, hogy a szervezetünkben a dopamin nagyobb adagokban szabadul fel akkor, amikor a kellemes, és alapvetően semleges zenét hallgatunk.
De milyen az igazán boldogító dal?
Dr. Jacob Jolij, a hollandiai Groningeni Egyetem idegtudósa is úgy véli, hogy a zene értékelése nagyon személyes dolog, ami egyúttal megnehezíti, hogy egyértelmű képletet dolgozzanak ki erre a célra. Felfedezte ugyanakkor, hogy pontosan mi is az, ami zenehallgatás közben fokozza a jókedvünket:
- Nem úgy számít a szöveg, ahogy gondolnánk: Ha boldogabbak szeretnénk lenni, akkor értelemszerűen pezsdítő, vidám, optimista szövegekre vágyunk, nem pedig olyan dalokra, amik háborúról, vagy éppen csalódásról, szakításról szólnak. Ez eléggé logikus, és a kutatók is alátámasztották, hogy a boldogító dalok középpontjában valóban vidám események állnak: bulizás, tengerparti szórakozás, napozás, vagy valami más, ami a személyes érdeklődési körhöz passzol. A csavar abban rejlik, hogy a popra olyannyira jellemző, gyakorlatilag értelmetlen dalszövegek is legalább ennyire képesek felvidítani a hallgatókat.
- Fontos a tempó: A boldogító dalok átlagos tempója magasabb, mint egy tipikusnak tekinthető, hétköznapi dalnak. Míg egy átlagos popdal kb. 118 ütés percenként, addig a boldogító dalok 140-150 ütéssel pörögnek percenként.
- Számítanak a zenei kulcsok: A boldogító zenéknek egyértelmű mintázatunk van, túlnyomórészt vidám, derűs, tehát inkább magasabb hangfekvések jellemzőek rájuk, semmiképpen sem borongósak, komorak és mélyek.
Jöhet a toplista!
Ezeket a tényezőket szem előtt tartva, Dr. Jacob Jolij összeállított egy lejátszási listát, ami szerinte a legfelemelőbb zenéket tartalmazza.
1/10. Don’t Stop Me Now – Queen
2/10. Dancing Queen – Abba
3/10. Good Vibrations – The Beach Boys
4/10. Uptown Girl– Billy Joel
5/10. Eye of the Tiger– Survivor
Biztos észrevetted, a számok meglehetősen régiek. Ez nem véletlen! Dr. Jacob azt találta, hogy a nyolcvanas évek környékéről származó dalok között sokkal több felel meg a kritériumoknak, mint a később megjelent változatok. Persze mindez nem jelenti azt, hogy ne állíthatnánk össze a mai slágerek segítségével a saját toplistánkat. Ezt mutatja egy másik toplista, amit a Montreali Neurológiai Intézet és Kórház állított össze, és amin olyan stílusok is felbukkannak, mint a rock, vagy éppen a techno: