A mikrobák szerepe rendkívül sokrétű
Elaine Hsiao, az integratív biológia és fiziológia docense az egyik vezető kutató ezen a területen, és az UCLA laboratóriumában feltárta, milyen szerepet játszhatnak ezek a mikroorganizmusok a magzati agy fejlődésétől a megismerésig és a neurológiai állapotokig, mint például az epilepszia és a depresszió. Azt is megvizsgálta, hogy ezek a mikrobák hogyan befolyásolhatják agyunkat és gondolkodásunkat.
„Speciális bélmikrobák modulálhatják az immunrendszert oly módon, hogy hatással vannak az agyra, és olyan molekulákat is termelnek, amelyek közvetlenül jeleznek a neuronoknak, hogy szabályozzák tevékenységüket”
– mondja.
„Azt találtuk, hogy a bélmikrobák szabályozhatják a neuronok korai fejlődését oly módon, amely tartós hatást gyakorol az agyi áramkörre és viselkedésre. Tapasztaljuk, hogy rövidebb időn belül a bélmikrobák szabályozhatják a biokémiai anyagok, például a szerotonin termelését, amelyek aktívan stimulálják az idegsejtek tevékenységét.”
Valójában a kutatások azt sugallják, hogy mikrobáink számos úton kommunikálhatnak az agyunkkal, az immunitástól a biokémiai anyagokig. Olvass még a témában
Egy másik jelölt a vagus ideg, amely szupergyors „internetkapcsolatként” működik agyunk és belső szerveink, köztük a bél között. A Lactobacillus rhamnosus JB1 baktérium például úgy tűnik, hogy javítja a szorongó és depressziós egerek hangulatát. Ez a jótékony hatás azonban megszűnik, ha a vagus ideg mentén haladó jelek blokkolva vannak, ami arra utal, hogy a baktériumok kommunikációs útvonalként használhatják ezt az idegpályát.
