A barátokkal való kapcsolat alapvetően más, mint a családunkkal való kapcsolat és ennek egyik oka az, hogy a barátainkat mi választjuk, a kapcsolati szabályokat közösen írjuk és a kötelezettségeink és elvárásaink is mások, mint a családi viszonylatban. Minden baráti kapcsolat különleges és egyedi, emellett azonban számos általános szociálpszichológiai jellegzetesség megfigyelhető barátaink kiválasztásában.
Barátokra nem azért van szükségünk, hogy valami hiányt pótoljunk, a barátság az életünk kiteljesedéséhez szükséges, a barátság a legegyetemesebb minden emberi érzelmi kapcsolat közül.
– Önmagunkhoz hasonló barátokat választunk, mert az ilyen emberek ismerősek, megérthetők, kiismerhetők, biztonságot nyújtanak és további fontos szempontként valószínűleg kedvelni fognak minket. Családtagjainkkal nem biztos, hogy a genetikai hasonlóságon túl gondolkodásmódunk, attitűdjeink és értékrendünk is annyiban egyezik, mint az általunk választott barátainkkal, ebből adódóan az észlelt közelség is más – árulta el a pszichológus, akit arról is kérdeztünk, miért jár sok esetben nagy nehézséggel feldolgozni egy tönkrement barátságot.
A szakember szerint ha elveszítünk egy számunkra fontos személyt, az mindenképpen pszichés, érzelmi megterheléssel jár. A barátaink nem csak szabadidős partnerek, akikkel kellemesen el tudjuk tölteni az időt, hanem önmeghatározásunkban, lelki egyensúlyunk fenntartásában is jelentős a szerepük.
– Egy szoros, közeli barátság megromlása, a barát elvesztése tehát valódi veszteségként jelentkezik, melynek feldolgozása adott esetben hosszabb időt igényel és intenzív érzelmeket von maga után – tette hozzá.
A barát elfogad olyannak minket, amilyenek valójában vagyunk, minden embernek szüksége van olyan kapcsolatra, amelyben következmények nélkül lehet őszinte, vállalni tudja önmagát, örömét, becsvágyát, lázadásait, hibáit, félelmeit, bűneit