1,5 éve átálltam növényi étrendre – A legfontosabb tapasztalataim

Számomra az egyik legnagyobb ajándék a növényi étrenddel kapcsolatosan, hogy teljes mértékben elfelejtettem az éhségérzetet, egyszerűen nem tapasztalom, nincs időm megéhezni. Ahogy a legtöbb nő, úgy korábban én is a szénhidrátcsökkentett étrenddel próbálkoztam, ami sosem működött hosszútávon. Én ugyan szerencsés helyzetben vagyok, mert nem ingadozott sokan fel és le a súlyom, de ehhez mindig oda kellett figyelnem arra, mit eszek, mikor eszek, sokszor már egy kiadósabb vacsorának is nyoma maradt. Most már persze tudom, hogy mi volt mindennek az oka, de ez a 180 fokos váltás mindent megoldott.

Jelenleg az étrendem 70-80%-a szénhidrát, ami kb. 400 grammot jelent naponta. A diétázók többsége 100-200 gramm szénhidrátot (vagy még kevesebbet) fogyaszt egy nap, és folyton éhes, hiszen ezzel működik sok egyéb mellett az agyunk és az idegrendszerünk, a szervezetünk sóvárog erre a fontos makróra.

Én azonban már 1,5 éve étkezem így, és csak akkor szedtem fel két kilót, amikor elkezdtem súlyokkal edzeni – gyanítom tehát, hogy nem zsírban jött fel ez az extra.

Azt persze nem állíthatom, hogy nem működik a szénhidrátmegvonás, mert egyértelműen működik, lehet fogyni vele. De milyen áron? És egyáltalán van-e értelme, ha életmódvitel-szerűen sem probléma a szénhidrát bőséges fogyasztása, ráadásul megszűnik vele az állandó éhségérzet? Ahhoz, hogy ezt megtehessem, a minimumra kellett csökkentenem a zsírbevitelemet azáltal, hogy kizártam az állati eredetű „alapanyagokat”. Ezzel párhuzamosan egyébként helyreállt a koleszterinszintem és a vércukrom is 4,2-re esett vissza.

Amikor áttértem növényi étrendre, csak egészségügyi javulásban bíztam, de ennél sokkal többet kaptam. Mindig is békés embernek vallottam magamat, de ezzel a változtatással tényleg minden a helyére került az életemben. A pozitív testi átalakulás és az egészségem javulása mellett megérkezett a lelki változás is. Energikusabb, kiegyensúlyozottabb lettem és megnyugtat a tudat, hogy nemcsak magamnak, de a környezetemnek is jót teszek. Természetesen mindenki árt, aki ezen a bolygón létezik, ez sajnos kikerülhetetlen, de ökológia lábnyomunk csökkenthető és választhatjuk azt az utat, amivel a legkevesebb kárt okozzuk.

Mindennek az oka az, hogy globális szinten a növényi életmód csökkenti a legjobban az ökológia lábnyomunkat, egyedül a gyermektelenség előzi meg a sorban. Csak ezután jön a közlekedés és a hulladéktermelés, amikkel természetesen ugyanúgy nagyon fontos foglalkozni.

Sajnos nem mondhatom, hogy nincs hova fejlődnöm ezen a téren, de az embert lelkileg feltölti, amikor úgy feküdhet le este, hogy nem okozott szenvedést, fájdalmat és nem öltek meg miatta egy állatot sem.