Amikor valaki meghallja, hogy nem eszek állati eredetű termékeket, akkor általában két reakcióval szoktam szembesülni: vagy arra gondolnak, hogy semmit sem eszek, vagy arra, hogy salátán élek. (Ilyenkor már hozzá se szoktam tenni, hogy egyébként glutént és szóját sem fogyasztok.) Persze nem lepődök meg különösebben, mert az elején én is pont ugyanígy vélekedtem.
Valójában semmiről sem mondtam le, sőt, még soha ennyire változatosan, sokoldalúan nem étkeztem – és még ennél is jóval szélesebb lehetne a kínálat, ha szója és glutén is kerülne a tányéromra, ezek azonban egy meglévő betegség miatt kerülendőek számomra.
Manapság már mindenre létezik növényi alternatíva, és hazánkban is egyre nagyobb a választék, bár még alaposan le vagyunk maradva ezen a téren. A legtöbb nagyáruházban ott vannak a szója- és kókuszalapú joghurtok, krémdesszertek, egyre többször találkozni növényi tejjel, felvágottal, tejtermékekkel, sajtokkal.
Én is ugyanúgy eszek pizzát, hamburgert, fasírozottat, iszok jeges kávét, eszek fagyit és csokoládét, csak körültekintőbben válogatom meg az alapanyagokat.
Ez, ahogy írtam, hazánkban még kicsit kihívás, de itthon is egyre több helyen tudom például úgy böngészni az étlapokat, hogy külön jelölve látom, melyek a vegán ételek, illetve mik az allergének. Bízok benne, sőt, inkább hiszem, hogy egyre könnyebb lesz itthon és világszinten is növényi étrendet folytatni, mert ezen az úton csak elindulni nehézkes, rajta maradni már kifejezetten könnyű és örömteli.
