Sok a rossz diagnózis. Ezt tedd, hogy az orvos komolyan vegyen

Sok a rossz diagnózis. Ezt tedd, hogy az orvos komolyan vegyen

Címlap / Életmód / Egészség / Sok a rossz diagnózis. Ezt tedd, hogy az orvos komolyan vegyen

Talán már hallottál a gázláng effektusról: a pszichológiai kifejezés arra utal, amikor valaki eléri egy másik embernél, hogy az megkérdőjelezze saját ítélőképességét, emlékezetét. Létezik ma már az orvosi gázlángozás jelensége is. Ekkor a beteg úgy látja, panaszait az orvos nem veszi komolyan, elbagatellizálja a helyzetét, megkérdőjelezi, hogy valóban vannak fájdalmai.

Ennek következménye lehet, hogy az orvos nem rendel el fontos laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatokat, esetleg még ki is fejezi, hogy a beteg képzelődik és nincs komoly baja.

A legtöbbször a nőket érinti a félrediagnosztizálás

Természetesen nem minden orvosra jellemző ez a fajta viselkedés, de azért előfordul. Rosszabb esetben tényleges betegség marad kivizsgálatlan és későn derül rá fény, hogy a beteg panaszai valósak voltak. Tanulmányok szerint a nők és a színesbőrűek gyakrabban találkoznak efféle bánásmóddal az egészségügyben, ennek eredménye a téves diagnózis vagy az, hogy az eredményekre hosszabban kell várniuk.

Egyes tanulmányokból kiderült, hogy nőknél nagyobb valószínűséggel állapítanak meg tévesen valamilyen mentális betegséget az elmondott tünetek alapján, miközben szervi megbetegedés áll a háttérben.

A szívbetegség jellegzetes tüneteinek hallatán például több esetben is pszichiátriai kórképet állapítottak meg. A jelenség mögött előítéletes gondolkodás húzódhat meg, de a stressz, fáradtság is befolyásoló tényezők. Az elfoglalt, fáradt orvos nagyobb valszínűséggel hoz elfogult döntést. Az egészségügyi dolgozók leterheltek, ráadásul jelentős döntéseket hoznak meg nap mint nap. A kognitív terhelés eredményezheti az elhamarkodott, előítéletes döntést.

Jó példa erre 2016-os amerikai tanulmány erdménye: a megkérdezett orvostanhallgatók fele gondolta úgy, hogy a fekete bőrű betegnek magasabb a fájdalomküszbe. Ezért fordulhat elő a gyakorlatban, hogy ilyen berögzült séma alapján hoz döntést nyomás alatt az orvos. Emiatt nem ír fel például fájdalomcsillapítót vagy gondolja női hisztinek, stressz hatásának a beteg által elmondott panaszokat.

Bármilyen okok is állnak az orvos magatartása mögött, mégis tennünk kell valamit, ha úgy érezzük, ellátatlanok maradtunk, nem oldódott meg  egészségügyi problémánk.

Phynart Studio/istockphoto.com

Mit tehetünk annak érdekében, hogy komolyan vegyenek?

Vezessünk dokumentációt, amelyben leírjuk a tüneteinket, azok megjelenési formáit, gyakoriságát, azt, hogy mitől lett jobb vagy rosszabb az állapotunk. Gyűjtsük össze addigi laboreredményeinket, kérdezzünk rá a családunk kórtörténetére. Mindez fontos és meggyőző információs bázis a kezelőorvosnak.

Jegyezzük le, mit mondott a vizsgálat során az orvos, így később tudni fogjuk, mire kérdezzünk rá. Betegen, rossz állapotban gyorsabban elfelejtünk mindent és nem is teszünk fel kérdéseket. Újabb találkozó előtt készüljünk fel alaposan.

Ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk meg egy ismerőst, családtagot, hogy kísérjen el bennünket az orvoshoz, a jelenléte sokat segíthet és kívülállóként észrevehet lényeges dolgokat. Például, ha úgy látja, hogy az orvos olyan dolognak tulajdonítja a tüneteinket, amely nem valós, nyugodtan közbeszólhat vagy megerősítheti az általunk elmondottakat.

Felkereshetünk egy második, harmadik orvost is, ha úgy érezzük, elveszett a bizalmunk. Van, hogy ajánlott orvost váltani. Nagyon lényeges, hogy merjünk a megérzéseinkre hallgatni. Az orvos a szakértő természetesen, de ha úgy érezzük, nem meggyőző a diagnózisa, vagy túl könnyen túllép a problémánkon, inkább kérdezzünk meg egy másik szakembert is. Gyakran ilyenkor valósul meg a tényleges, szükséges kezelés.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

6 hozzászólás

  • kél
    2022.09.14., 20:48

    Magyarországon másik orvost???

    Válasz
  • olvasó
    2022.09.16., 15:24

    Államiban sokszor hülyének nézik az embert(vagy mentális problémák esetében minden másnak, csak valósnak nem). Magánban- ahol esetleg tapasztaltabb az orvos – már kevésbé. De sokszor már az orvos mellett dolgozó másik személy helyből bunkó az emberrel – tisztelet a kivételnek.

    Válasz
  • olvasó
    2022.09.16., 15:24

    Államiban sokszor hülyének nézik az embert(vagy mentális problémák esetében minden másnak, csak valósnak nem). Magánban- ahol esetleg tapasztaltabb az orvos – már kevésbé. De sokszor már az orvos mellett dolgozó másik személy helyből bunkó az emberrel – tisztelet a kivételnek.

    Válasz
  • László Kovács
    2022.09.16., 18:00

    Az orvosi pálya ma már csak az üzletről szól. Empátia ,a TAJ szám ellenőrzésével befejeződik. Az asszisztensek pökhendik, kioktatók. Á tudomány fejlődéséhez képest több évtizednyi lemaradás tapasztalható ,de rendkívül felett a bürokrácia. Hétvégén csak meghalni lehet egy kórházban az ellátás semmi.

    Válasz
  • Ressné Füzesi Anna Klára
    2022.09.17., 12:34

    Vérzékenységemet 55 éves koromig nem vizsgálták, hiába volt panaszom erre. Biológusként a tünetek miatt biztos voltam ebben. Több műtéten estem át a megjelölt korom előtt és mindig volt jele ennek-hosszabb, több vérzés, kinyíló bevarrt seb, vérátömlesztés- mégis nekem kellett lépnem és kérnem, követelnem, hogy legyek kivizsgálva és nyilván -tartva. Ez mentett meg egy későbbi, komoly műtét esetében.

    Válasz
  • Demeterné dr.Mészáros Teodóra
    2022.09.17., 17:52

    Lehet hogy az orvosok túlterheltsége is az ok, de én abban látom a ” félre diagnosztizálást ” hogy sajnos tudásbeli – gyakorlati tapasztalatbeli -hiányosságok vannak. Megszűnt a hagyományos gyakorlati oktatása a rezidenseknek, nincsenek olyan idősebb orvosok, akik átadják tudásukat, tapasztalatukat.

    Válasz

Írj egy hozzászólást