„Megdöbbentem, amikor láttam valakinek a bejegyzését, amiben a válását bejelentő ismerősét kritizálta. Megsértődött, amiért mások szennyesével kellett a közösségi médiában találkoznia. Ő boldog pillanatokról akar olvasni, a szomorúakat pedig privát üzenetbe száműzné” – írja Laura Robinson a The Huffington Post hasábjain. Ő azok közé tartozik, akik nem féltek „szennyest teregetni”…
Az őszinteség bátrabbá tesz
„Amikor először kitettem a különválásunkról szóló közleményt, azonnal töröltem is, mert szégyelltem magamat érte. Féltem egy ennyire fájdalmas dolgot megosztani magamról.
De az egyik barátom már el is olvasta a bejegyzést azalatt a néhány perc alatt, amíg kint volt. Arra buzdított, hogy tegyem közzé ismét, mert bátornak tart érte.
Úgy gondolta, másoknak is segítek megnyílni ezzel. Így hát gatyába ráztam magam, és ismét megpróbáltam.
A második bejegyzés olyan érzés volt, mintha világgá kürtölném: nézzétek, válok éppen, nézzétek, nézzétek! Elég ijesztő volt…” – emlékszik vissza Laura.
Ne szégyelld! 6 dolog, amiért büszke lehetsz magadra az elvált nők klubjában
Nem olvassák annyian, mint hiszed
„Később rájöttem, hogy koránt sem vagyok annyira népszerű, mint Gwyneth Paltrow. Haha! Talán ha 25 ember látta a bejegyzésemet.
Valójában még a barátaim sem. Néhány hónap múlva például az exférjem haverjaiba botlottam egy buliban. Nem tudták, hogy elváltunk.
Ő sem mesélte nekik! Egy pillanat erejéig döbbenet ült ki az arcukra, némi émelyítő együgyűséggel körítve, miközben elmeséltem, miért nem vele érkeztem.
Az ünnepek alkalmával pedig az új címemről küldtem üdvözlőlapokat a rokonoknak. Sokan közülük sem tudtak a válásról. Nem vagyok vezető hír, na” – von vállat Laura.
A megosztás megértést szül
„A válás olyan volt számomra, mint célba érni a maratoni futás után. Fájdalmat és kimerültséget éreztem, ugyanakkor büszke is voltam magamra.
Némán szenvedtem hónapokon át, és csak akkor bíztam másokra a bennem lejátszódó történéseket, amikor tökéletesen alkalmasnak éreztem.
De tudjátok, mit? Néha nincs olyan, hogy tökéletesen alkalmas pillanat.
Rájöttem, hogy csak ki kell böknöm a nagy hírt, így mindenki megértheti a látszólag ok nélküli hangulatingadozásaimat.
Amikor közhírré tettem a válásomat, tulajdonképpen elengedtem a házasságomat, és lehetővé tettem, hogy mások segítsenek rajtam” – meséli Laura.