Mozgásszervrendszerünk erősen igénybe vett részei az ínhüvelyek, melyek a test egyes részein – pl. kézfej, csukló, lábfej, boka – helyezkednek el. Olyan alagútszerű képződményeket képzelj el, melyek magukba foglalják az inakat, és az a feladatuk, hogy a bennük lévő nyákszerű anyag segítségével megkönnyítsék az inak mozgását, amik az izmok erejét továbbítják a csontok felé.
Mitől alakul ki az ínhüvelygyulladás?
Két fajtája is létezik: a fibrines ínhüvelygyulladás általában megerőltetés miatt jön létre, a gennyes ínhüvelygyulladás háttérében pedig többnyire szálka, tövis vagy tűszúrás áll. Cikkünkben most az előbbiről lesz szó. Fibrines ínhüvelygyulladás esetén az ínhüvelyek begyulladnak, megduzzadnak, mindez pedig hirtelen fellépő, nyilalló fájdalmat eredményezhet. Leggyakrabban a kézháton, a csuklóban alakul ki a hasogatás, ilyenkor az ujjak mozgatása igen keserves, a fájdalom pedig esetenként kisugározhat az egész alkarra is, megkeserítve a mindennapokat.
Ínhüvelygyulladásban főként azok szenvedhetnek, akik valamilyen monoton és intenzív munkát végeznek: írók, zenészek, pénztárosok, varrónők, takarítók vagy sportolók. De egyébként szinte bárki veszélynek van kitéve, aki rengeteget számítógépezik és/vagy sokat nyomkodja az okostelefonját. Igen, Te is! Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
