Mozgásszervrendszerünk erősen igénybe vett részei az ínhüvelyek, melyek a test egyes részein – pl. kézfej, csukló, lábfej, boka – helyezkednek el. Olyan alagútszerű képződményeket képzelj el, melyek magukba foglalják az inakat, és az a feladatuk, hogy a bennük lévő nyákszerű anyag segítségével megkönnyítsék az inak mozgását, amik az izmok erejét továbbítják a csontok felé.
Mitől alakul ki az ínhüvelygyulladás?
Két fajtája is létezik: a fibrines ínhüvelygyulladás általában megerőltetés miatt jön létre, a gennyes ínhüvelygyulladás háttérében pedig többnyire szálka, tövis vagy tűszúrás áll. Cikkünkben most az előbbiről lesz szó. Fibrines ínhüvelygyulladás esetén az ínhüvelyek begyulladnak, megduzzadnak, mindez pedig hirtelen fellépő, nyilalló fájdalmat eredményezhet. Leggyakrabban a kézháton, a csuklóban alakul ki a hasogatás, ilyenkor az ujjak mozgatása igen keserves, a fájdalom pedig esetenként kisugározhat az egész alkarra is, megkeserítve a mindennapokat.
Ínhüvelygyulladásban főként azok szenvedhetnek, akik valamilyen monoton és intenzív munkát végeznek: írók, zenészek, pénztárosok, varrónők, takarítók vagy sportolók. De egyébként szinte bárki veszélynek van kitéve, aki rengeteget számítógépezik és/vagy sokat nyomkodja az okostelefonját. Igen, Te is! Olvass még a témában
Hogyan kezelhető?
Kezdeti stádiumban és enyhébb esetekben olyan praktikákat érdemes bevetni, mint hideg vizes borogatás, jeges tömlő használata, fáslizás, hűsítő, gyulladáscsökkentő krémmel vagy zselével való átmasszírozás (pl. fekete nadálytő krém), illetve ezekből pakolást is feltehetünk éjszakára, de természetesen az a legfontosabb, hogy minél többet pihentessük a fájó végtagot. Gyógyászati segédeszköz boltokban kaphatóak olyan, bármikor levehető, tépőzáras rögzítő sínek, melyek sokat segíthetnek a gyógyulásban.
